Új világ jött a Kárpát-medencében?

Vajon az új magyar kormány képes lesz a rendelkezésre álló lehetőségek között hatékonyabban manőverezni, mint az elődje? Vagy fennáll a veszélye annak, hogy rosszabb eredményt ér el? Mik az új kabinet lehetőségei, elképzelései, és hogyan érinthet mindez minket, külhoni magyarokat? Mindenekelőtt óva inteném azokat, akik túlzott optimizmussal, de azokat is, akik pesszimizmussal tekintenek a kialakult politikai helyzetre. Fontos, hogy higgadtak maradjunk, és reális várakozásokkal készüljünk. Ha valaki azt gondolja, hogy az új kormánynak nem kell megküzdenie ugyanazokkal a nehézségekkel, mint az előzőnek, az hamar el fog keseredni a következő hónapokban. Magyarország geopolitikai adottságai ugyanis nem változtak meg a Tisza Párt elsöprő győzelmével.

Az ország energiahelyzete, a kőolaj- és gázvezetékek rendszere ugyanaz marad, mint április 12-e előtt volt. Új szomszédok sem költöznek mellénk, de a világ vezetői sem cserélődtek le. Az Európai Unió vezetése továbbra is feltételekhez, reformokhoz köti az uniós források kifizetését, és az oroszok sem adják semmilyen értelemben ingyen az energiát. A külhoni magyarok sem tűntek el. Ami szintén fontos: a kormány politikai felhatalmazásának mérete (a kétharmad) sem csökkent. A felelősség így teljes. Konyhanyelven úgy is fogalmazhatnánk: a fűszerek mennyisége és minősége adott. A szakácsot cserélték le a választók. A séf maximum az ízek arányán tud változtatni, amit nagyon könnyű elrontani, ám jobbá is lehet tenni. Ha a főzőmester növeli a sót, csökkentenie kell a sótlan, de zamatos fűszerkeverék mennyiségét.

Néhány nappal a választások után még nagyon kevés részletet lehet látni a következő vezetés elképzeléseiből. Az új kormány összetételét, leendő struktúráját nem ismerjük. A párt mögött álló tábor politikailag és értékrendben is sokszínű, ami hosszabb távon komoly kihívást jelenthet az egységes irány kijelölésében. Ezt a feltételezést erősíti az is, hogy a Tisza Párt vezetése által kijelölt oktatási miniszter személye felháborodást váltott ki a támogatók között. Mi az, amit már biztosan tudunk? A párt szaktárcák kialakítását, az alaptörvény módosítását ígéri, és az euró bevezetése mellett tette le a voksát. Magyarország eddig ugyanakkor egyet sem teljesített a maastrichti kritériumok közül, amelyek az euroövezethez való csatlakozás feltételei. A politikai akarat nem volt meg hozzá. Az euróbevezetés ugyanis két fázisból áll. Az első a csatlakozási szándék hivatalos deklarálása. A második fázis a makrogazdasági konvergencia, vagyis rengeteg, bonyolult feltétel tényleges teljesítése – és ez évekbe telik. A technikai minimum tehát valamikor 2029–2030 körül lenne esedékes, így ebben a kérdésben gyors változást biztosan nem várhatunk. A végső döntés a következő kormány kezében lehet. Az új vezetéssel Magyarország nemzetközi mozgástere biztosan átalakul. Az Európai Unióval fennálló viszony várhatóan javul, ami kedvezőbb politikai légkört teremthet a tárgyalásokhoz és akár a befagyasztott források ügyének rendezéséhez is. Ez a pénz kulcsfontosságú lenne Magyarországnak, és az új politikai vezetésnek is. De mennyi az annyi? Az eredetileg 21,7 milliárd eurós kohéziós keretből először 10,2 milliárd, majd további 2 milliárd euró vált elérhetővé. Közben az n+2 szabály miatt 2 milliárd euró elveszett, és újabb 500 millió eurót befagyasztottak, így jelenleg összesen 11,8 milliárd euróhoz férhet hozzá Magyarország. Emellett az ország a SAFE programból további 17 milliárd eurónyi, alacsony kamatozású, fegyverkezésre szánt hitelt is igényel. Az uniós pénzek felszabadítása azonban nem automatikus, hanem konkrét reformokhoz kötött. A helyreállítási alap esetében ennek kulcsa a 27 szupermérföldkő teljesítése. A Financial Times által megkérdezett tagállami diplomaták kulcsfontosságú jelzésnek tartják egy nagyjából 90 milliárd eurós Ukrajnának szánt hitel feloldását is, és Magyarország vétójának megszűnését az Oroszország elleni további szankciók jóváhagyásával kapcsolatban. A pénzügyi csomag tárgyalásaival gyakorlatilag a választás éjszakáján megkezdődött az egyeztetés; az Európai Bizottság apparátusa már készül arra, hogy a beiktatás után gyors döntés születhessen a kifizetések elindításáról, amint a „reformok valóban kézzelfoghatók”. A Tisza Párt migrációs politikájáról sokat nem lehet tudni, bár Magyar Péter azt ígérte, meg fogják tartani a fizikai határzárat. Az unió migrációs politikája ellentétes az eddigi magyar iránnyal, napi egymillió eurós büntetést kell fizetni érte jelenleg. A jogi határzárban jöhetnek változások. Kérdés az is, hogy a fenti, Ukrajnával kapcsolatos döntések hogyan befolyásolhatják Magyarország viszonyát Oroszországgal, amelytől jelenleg az ország energiaellátása erősen függ. Ha ezekben a kérdésekben nem dönt jól a magyar vezetés, könnyen ellene fordulhatnak a választópolgárok. Egy túlzott, egyoldalú uniós elköteleződés ráadásul nem feltétlenül erősítené a kapcsolatokat az Egyesült Államokkal sem: érdemes felidézni, hogy Donald Trump többször is nyilvánosan bírálta az európai vezetők, köztük Emmanuel Macron és Friedrich Merz politikáját. Hasonló dilemmák merülnek fel Kína kapcsán is, amely az elmúlt években egyre meghatározóbb szereplővé vált a magyar gazdaságban, több gigacég európai központját is idehozva. A világban zajló konfliktusok és a szemünk előtt kibontakozó válságok miatt a következő években kiemelten fontos kérdés lesz, hogy a kormány milyen kapcsolatot ápol a nagyhatalmakkal. A viszonyok finomhangolására kell majd törekedni.

Magyar Péter megválasztása utáni sajtótájékoztatón arról beszélt, a Tisza-kormány alatt a határon túli magyar közösségek továbbra is számíthatnak a támogatásokra, megmarad a kettős állampolgárság, valamint a szavazati jog is. A leendő magyar miniszterelnök már felvette a kapcsolatot a külhoni magyar pártok vezetőivel. A külhoni magyarsággal folytatott együttműködés keretrendszerei a következő hetekben folytatott tárgyalások során rajzolódnak majd ki. De mi lesz a szerb–magyar barátsággal? A szerb elnök és a leendő magyar miniszterelnök közötti első szóváltások nem tűntek túl biztatónak. A hűvösebb személyes viszony ellenére a szerb és a magyar vezetés kapcsolata a jövőben pragmatikus maradhat. Reméljük mindkét kérdésben a legjobbakat!