Teljes körű földrengés-szimulációs gyakorlatot tartottak Magyarországon. Az esemény Hajdúszoboszlón volt, és hatos erősségű földrengést szimuláltak. Arról, hogy hogyan zajlik az ilyen művelet, Grosch Attila, a Vitézi Rend katasztrófavédelmi század parancsnoka és Angyal Péter, a Vitézi Rend katasztrófavédelmi század parancsnok-helyettese beszélt.
Idősek otthonában zajlott a gyakorlat
„Egy ilyen művelet komoly előkészítés után alakul ki. Szóval az előkészítésnek a lényege, hogy előkészítjük a terepet a szimulációhoz, mintha a földrengés már megtette volna hatását. Ezután bevontuk a gyakorlatba az önkénteseket, akik élvezettel, örömmel csinálták a feladatukat. Mindez az idősek otthonában történt, ahol természetesen időskorúak voltak jelen. A gyakorlatnak az volt a lényege, hogy az önkéntesek rájöjjenek arra, hogy hogyan kell megoldani különböző problémákat olyan idősekkel, akik mondjuk nem tudnak járni, demensek, vagy más valami problémájuk van. Közben persze a romokat el kell takarítani, és valahogy ki kell menteni az idős embereket, tehát erre próbáltunk különböző módszereket kidolgozni. Ami az emberek felkészültséget vagy a tájékozottságát illeti, az intézményvezetőknek van képzésük, de nem kötelező módon, viszont van lehetőség arra, hogy képesítésképzést kapjanak, vagy felvilágosítást arról, hogy mit kell kezdenünk csinálniuk éles helyzetben. Azt tapasztalom, hogy Magyarországon rengeteg intézmény van, rengeteg idősek otthona, tehát nem mindenhol van ez a probléma megoldva, nem mindenhol vannak felkészülve ezekre a feladatokra. Hála istennek, még Magyarországon ilyen földrengés még nagyon nem volt” – mondta Grosch Attila.
Rögtönözni tudni kell
„Ami a szimuláció gyakorlati részeit illeti, elsősorban tisztában kell lenni azzal, hogy egy időskori betegségben szenvedő hölgyet például hogyan kell stabilan megfogni, hogy kell felhelyezni a hordágyra egy csípőprotézises beteget, egy erősen gyengén látó beteget hogy kell stabilan tartani és biztonságosan kihozni egy olyan helyzetből, ahonnan egy egészséges ember sem tud esetleg saját lábán távozni. Ezért segítségünkre voltak nekünk a Kabai Önkéntes Tűzoltó-egyesület tagjai, akikkel nagyon jó barátságban vagyunk, és együttműködésünk is van. Az ő javaslataikkal és együttműködésükkel dolgoztunk ki olyan helyzetet, amit még eddig nem igazán próbáltunk. Például egy félemelet-magasságból történő kimentést egy hordágyon. Negyvenhét-negyvennyolc szögben rögzítettünk létrát, amelyet természetesen kellőképpen alá kellett támasztani. Mindehhez négy ember segítsége kellett, de a szimuláció helyszínén nem volt, csak három, ezért be kellett vonni az intézmény karbantartóját is, aki egyébként ebben az esetben én voltam. Szóval a legfontosabb mindig, hogy rögtönözni kell, hiszen ki tudja, mi történik meg egy katasztrófa idején, ami pedig beválik ezeken a gyakorlatokon, azt pedig erősíteni kell és a jövőben felhasználni” – közölte Angyal Péter.
Nyitókép: Hajdúszoboszlói Városi TV
