Pénteken a szinkronúszók egyéni technikai programjával, a férfi műugrók 1 méteres selejtezőjével, valamint az esti megnyitóval kezdődött, és július 30-áig tart Magyarország eddigi legnagyobb sporteseménye, az úszók, nyíltvízi úszók, műugrók, szinkronúszók és vízilabdázók 17. világbajnoksága. Az előzetes nevezések alapján több mint 200 ország 2400 versenyzője és 1600 akkreditált kísérő vesz részt a vb-n.
A 2017-es világbajnokság rendezési jogát eredetileg a mexikói Guadalajara nyerte el, a vízi sportokat tömörítő nemzetközi szövetség (FINA) döntése értelmében 2011 nyarán. Budapest a 2019-es vagy a 2021-es vb házigazdájának jelentkezett, utóbbit meg is kapta. 2015. február 18-án azonban Mexikó visszalépett a rendezéstől, mert nem állt rendelkezésére a lebonyolításhoz szükséges összeg. Budapest jelezte a FINA-nak, hogy vállalná a beugró szerepét. A főváros megkapta a rendezéshez elengedhetetlen kormánygaranciát, majd 2015. március 11-én Orbán Viktor miniszterelnök, valamint Julio C. Maglione FINA-elnök aláírta a 2017-es vizes világbajnokság budapesti rendezéséről szóló megállapodást Lausanne-ban.
A központ a fővárosi Duna Aréna lesz, ott rendezik majd az úszók és a műugrók versenyeit, a nyílt vízi úszók Balatonfüreden ugranak vízbe, a vízilabda legjobbjai Margitszigeten, a sportág Mekkájának is nevezett Hajós uszodában mérik össze erejüket, míg a szinkronúszók a Városligetben, a Vajdahunyad vára tőszomszédságában felállított medencében mutatják be gyakorlataikat. A világbajnokság leglátványosabb számát, az óriás-toronyugrást – háttérben a Parlamenttel – a Batthyány térnél rendezik meg. Ez az egyetlen olyan versenyszám, ahol a nézők kizárólag külföldi indulókat láthatnak.
A remélt magyar éremeső csak a második héten várható, hiszen akkor kezdik meg szereplésüket az úszók; a vb-k történetében először minden számban lesz magyar versenyző.
Kiss Szofi a szinkronúszás egyéni technikai selejtezőjében
Az úszóknál két arany – akárcsak a riói olimpia előtt – szinte garantált, hiszen Hosszú Katinka 200 és 400 méter vegyesen is a szám egyeduralkodója, címvédője, világcsúcstartója, olimpiai bajnoka, ráadásul 100 méter háton is ötkarikás győztesnek mondhatja magát. Cseh László ugyancsak címvédőként áll majd rajtkőre 200 méter pillangón, de a legnehezebb úszásnem másik két számában is ott lesz az indulók között. Talán éppen ebben az úszásnemben a legerősebb a magyar részvétel, ugyanis 200-on ott lesz az olimpiai bronzérmes Kenderesi Tamás, 100 méteren pedig a 200-on junior világcsúcstartó Milák Kristóf. Gyurta Dániel hosszú évekig legyőzhetetlen volt 200 méter mellen, a riói olimpián azonban csalódást keltően szerepelt, azóta edzőt váltott, így most kiderülhet, van-e számára visszaút a csúcsra. A legjobb európai gyorsúszó, a riói bronzérmes Kapás Boglárka – 400, 800 és 1500 méteren is Európa-bajnok – újra összemérheti erejét az amerikai csodaúszóval, az ötszörös olimpiai és hétszeres világbajnok Katie Ledecykvel.
Szerbiát a férfivízilabda-válogatott tagjain kívül a következő versenyzők képviselik:Velimir Stjepanović, Ivan Lenđer, Szilágyi Csaba, Anja Crevar, Stefan Šorak, Vuk Čelić, Uroš Nikolić, Sabo Sebastian,Barna Andrej, Jelena Ječanski, Farkas Tamás, Balzam Bence, Nevena Dimitrijević,Jelena Kontić, Jelena Baković. Közülük Farkas és Balzam kezdi meg elsőként a szereplését szombaton az 5 kilométeres távon.
A versenyeken kívül fontos sportdiplomáciai eseményekre is sor kerül Budapesten, mivel hétfőn derül ki, hogy Budapest rendezheti-e a 2024-es rövid pályás világbajnokságot. A vízi sportokat tömörítő nemzetközi szövetség (FINA) jövő szombaton választ elnököt, a két jelölt a szervezetet jelenleg is irányító Julio Maglione és Paolo Barelli, az európai szövetség (LEN) elnöke.
