2021. április 22., csütörtök
NÉGY NAP BARCELONÁBAN (3.)

A kisebbségi napilapok nem kényszeríthetők a piacra

Barcelonánál ideálisabb helyet nem is választhattak volna a MIDAS (Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Egyesülete) évente egyszer megrendezésre kerülő közgyűlés-tanácskozás négynapos (április 21–24.) összejövetelének helyszínéül. Spanyolország második legnagyobb városa, Madrid, a főváros után következik, s egyben Katalónia tartomány székhelye, a katalán kisebbség központja. Igazi metropolis, annak minden negatív – zsúfoltság, tömeg, turisták özöne, folyamatos forgalmi dugók – és pozitív – kellemes mediterrán éghajlat, az évi középhőmérséklet 16 Celsius-fok, rengeteg zöld felülettel, fákkal, parkokkal, üdítő hangulatú, élhető és turistákat kecsegtető természetbarát város – tulajdonságaival. Barcelonában minden fellelhető, amit egy város lakhatóvá és közkedveltté tesz. Rendezett utcák, áttekinthető terek, kényelmes, pontos menetrendszerű közlekedési feltételek, mozgássérültek szempontjából a lehető legmagasabb szabványoknak eleget tevő mércék, és talán ami a legfontosabb, kedves, előzékeny, segítőkész lakosok, akik ha ezt mind elmondtuk nekik, udvariasan megköszönték a dicséretet, és büszkén adtak további ötleteket, hogy mit érdemes megtekinteni náluk. Ha jobban odafigyeltünk a beszédükre, egy nap után meg tudtuk különböztetni a katalán nyelvet a spanyoltól, amit megtiszteltetésnek vettek. Van mit tanulnunk tőlük az országos kisebbségi napilapok szerkesztése terén is, de példaértékű a katalán öntudat, a saját média megtartásához való viszonyulásuk.

Edit Slezáková elnök asszony a díjkiosztó ünnepségen Bojan Brezigar és Sandor Tence között
Edit Slezáková elnök asszony a díjkiosztó ünnepségen Bojan Brezigar és Sandor Tence között

Edita Slezáková, a MIDAS újraválasztott elnök asszonya szerint is sok mindenben követhetné a többi európai kisebbség a katalán napilapok szervezettségét és elhivatottságát. Megválasztása után lapunknak erről így nyilatkozott:

– Feltett szándékom, hogy a következő négyéves mandátumom idején is folytassam eddigi aktivitásainkat, közülük is leginkább a Study visit programot, hogy újságíróink eljussanak a példaértékű tagországokba, megismerkedhessenek a helyi kisebbség problémáival és a lapkészítés módjával. Itt, Katalóniában bőven van mit elsajátítani a többi kisebbségi szerkesztőnek, újságírónak. Gondolok főleg a marketing aktivitásra, az eladás erősítésére, fokozására, de hangsúlyozottan arra is, hogy a kisebbségi napilapok finanszírozása nem kényszeríthető a piacra. Az általunk létrehozott kétféle díjat, a MIDAS és a Otto von Habsburg elismerést tovább fogjuk fejleszteni, mert ez is ösztönző. Ezenkívül a jövőben elgondolkodunk arról, bővíthetjük-e a taglétszámunkat a nyomtatott alapú újságon kívül az online újságokkal is.

– Ezek szerint a taglétszám bővítésére készülnek a technológia fejlődésének szellemében?

– Felmerült a kérdés, hogy az online újságokat valamilyen módon integráljuk, de mindenképpen nagyon fontos hangsúlyozni, hogy csupán olyan online felület jöhet számításba, ha egy adott nemzeti kisebbségnek nincsen nyomtatott lapja, csak online felületen jelenik meg, a másik lehetőség pedig, hogy az adott kisebbségnek korábban létezett papír alapú újságja, de anyagi okok miatt megszűnt, és csak online formában tudott fennmaradni. Ilyen esetben felkínáljuk a csatlakozási lehetőséget azoknak, akik a tagjaink voltak, de megszűntek létezni nyomtatott kiadásban.

A rózsás ház
A rózsás ház

– Ezek szerint, ha bárki gondol egyet és létrehoz egy online felületet az beiratkozhat önökhöz?

– Még véletlenül sem. A MIDAS a kisebbségi napilapoknak, hangsúlyozom, a nyomtatottnak a szervezete. Azért jött létre, hogy érdekszövetséget alkossunk. Ajánlás útján az igazgatói tanács jóváhagyásával és a felügyelőbizottság elfogadásával válhat valaki taggá. Ez eddig is így volt, és ezután is így lesz. Mi kimondottan a kisebbségi nyomtatott sajtóra koncentrálunk. A következőkben az igazgatói tanács a felügyelőbizottsággal karöltve elkészíti a szabályzatot, és lefekteti az eljárásra vonatkozó elvet, s azután lépünk majd tovább, hogy felmérjük, hogyan, milyen feltételek mellett lehetséges az online kisebbségi újságok csatlakozása. Az ajánlás nagyon fontos, meglévő MIDAS-tagnak a beterjesztése kell az esetleges tagbővítéshez, ami alapján felmérjük, hogy milyen lapról van szó, mik a céljai, és hogy felvételt nyerhet-e a sorainkba. Így volt ez a Magyar Szó esetében is. Nagyon boldogan fogadtuk be köreinkbe a vajdasági magyarság egyetlen napilapját, és nagy érdeklődéssel hallgattuk a Barcelonában megtartott bemutatkozót – mondta az elnök asszony.

A Magyar Szó munkatársainak majd fél óra állt rendelkezésére, hogy ismertessék lapunk küldetését, tevékenységkörét, kisebbségi szerepét. A Magyar Szó Kft. tevékenységéről készült 9 perces film került bemutatásra magyar nyelven, angol felirattal, majd a főszerkesztő beszélt a lapról, szintén magyar nyelven, s háttérben angol szöveg volt látható a kivetítőn. A következők hangzottak el:

– Kisebbségi médiumként rendkívül fontosnak tekintjük nemcsak a magyar nyelvű, hanem a magyar szellemiségű tájékoztatást. Amikor ezt kimondtuk, bírálóink azzal érveltek, hogy nem is igazán lehet definiálni a „szellemiség” kifejezést. Tudatosítanunk kellett, hogy a mi napilapunk nem lehet tükörképe a többség nyelvén kiadott médiumoknak. Igaz, hogy tájékoztatnunk kell olvasóinkat a politikai és gazdasági eseményekről, de ezen belül sem kötelezően olyan az álláspontunk, mint az országos szerb lapoké. Mert például fontos információforrásunk az egész magyar nyelvterület, Magyarország alaposabb ismeretében talán nagyobb a rálátásunk az Európai Unió munkájára, s mivel magyarországi párt színeiben újvidéki képviselő is bekerült az Európai Parlamentbe, közvetlen kapcsolatunk is van vele, kéthetente publikál a lapnak. A művelődési élet és a hagyományőrzés terén természetesen szintén eltérően tájékoztat a kisebbség és a többség, mert más-más témák élveznek elsőbbséget, sőt az események megítélése is különböző lehet. Mi olyan módon szerkesztjük az újságot, hogy a nemzeti közösség megőrzését is segítsük. A vajdasági magyarság körében ugyanis sokáig a beolvadás és az alacsony népszaporulat okozott komoly gondot, újabban pedig az elvándorlás, a külföldre költözés is sújtja a közösséget.

Magyar Szó-bemutatkozó
Magyar Szó-bemutatkozó

Egyre több a szórványtelepülés, sőt sok faluban és városban eltűnőben van a magyarság. Ezt a jelenséget igyekeztünk föltérképezni, amikor riportsorozatot indítottunk a szórványmagyarságról a lapunkban. Egyféle kordokumentumként  ezeket a riportokat két könyvben is megjelentettük, az egyik kötetet tavaly, a másikat pedig néhány héttel ezelőtt. Összesen több mint 80 települést öleltünk föl. A könyveket a szerkesztőség dolgozói, illetve a nyomdánk készíti, és persze más köteteket is megjelentetünk, mindezek olvasóinkat szolgálják. Ilyen volt lapunk 70 éves története vagy 2016-ban az 1956-os magyar forradalommal kapcsolatos gyűjteményes kiadványunk, valamint évente az évkönyvünk (Naptár).

Az idén tervbe vettük riportsorozat készítését a Kárpát-medence más országaiban kisebbségben élő magyarságról. Ezért az anyaországon kívül élő magyarságot járjuk körbe, és szintén könyvekben is közreadnánk az ott élők sorsáról szóló riportokat. Ehhez azonban már jelentősebb anyagi forrásra és kapcsolatok kiépítésére van szükség, amihez az önök segítségét is kérnénk. 

A másik fontos tapasztalatom, hogy a kisebbségi lapok nem tudnak fönnmaradni a közösség támogatása, mondhatjuk úgy is, hogy állami támogatás nélkül. Régebben nagyobb volt ez az anyagi segítség, a szerkesztőség tagjainak létszáma pedig legalább kétszerese a mostaninak, a rendszerváltás időszakában azonban a különböző privatizálások leépítéssel jártak (elveszett számunkra például a terjesztőhálózat a vagyonával együtt). A rendszeresített tartományi anyagi segítség mellett azonban, amely a bevételünknek a harmadát sem teszi ki, magyarországi támogatásokkal érjük el, hogy komoly fennakadások nélkül működni tudjunk – ismertette Varjú Márta főszerkesztő.

A Heror Media Pont vezetője, Nataša Heror pedig egy marketingtervet vázolt fel, amelynek értelmében ötéves időszakra irányzott elő együttműködést a MIDAS-szal. A november közepén Újvidéken megrendezendő, A kisebbségi és regionális médiáról szóló európai konferenciára meghívta a MIDAS képviselőit, amelyen egyben igazgatói tanácsi ülést is tarthatnának az említett tanácskozás idején. Ez lenne az idei év együttműködési terve, jövőre szerbiai kisebbségi nyomtatott médiában dolgozó újságírók, szerkesztők cserelátogatását tervezi valamelyik MIDAS-tag szerkesztőségébe, ami egyféle szakmai továbbképzésnek számítana. A program szerint 2021-ben, amikor Újvidék Európa kulturális fővárosává válik, minálunk tarthatnánk meg a MIDAS évi közgyűlését – ajánlotta fel Nataša Heror. Ezt nagy tetszéssel elfogadták, majd ismertette A strandon a lombok alatt játékos, nyelvtanuló nyári, többhetes sikeres projektumot és a könyvkölcsönző akciót, valamint számos más, a kisebbséget felkaroló és ismertető rendezvényt.