2024. április 23., kedd

Vitaminok – Szedjem, ne szedjem?

Napjainkban a vitaminok sok különböző formában – tabletta, pezsgőtabletta, por, gumicukorka – megtalálhatók a gyógyszertárakban. Ilyenkor feltesszük a kérdést: kell-e ez a sok gyógyszer a szervezetnek? Káros-e? Mit használjunk ilyenkor ősszel, mikor az immunrendszernek igenis szüksége van több vitaminra, elsősorban C-vitaminra?

A vitaminoknak hatalmas a rajongótábora, és ezáltal a gyógyszergyárak nagy bevételre tesznek szert. Németországban például a lakosság 28%-a rendszeresen szed vitaminokat, és egyre jobban divatba jönnek a vitamin-praxisok is. Ennek ellenére a német sajtó nem fél kimondani: a vitamintabletták senkit sem tesznek egészségesebbé, csak a gyógyszergyárakat gazdagabbá.

A gyógyszergyárakban dolgozó orvosok sem állítják, hogy a vitaminok kedvező hatása tudományosan bizonyított tény. De a  véleményük szerint legalábbis nem káros. Egy biztos: ez a divatossá vált gyógyterápia is az „aki hisz, az üdvözül” elven alapul.

A legkedveltebb közülük a C-vitamin, melynek kedvező hatásában 11 millióan hisznek. A piac kínálata egyre gazdagabb ebből a termékből. A nagy gyógyszergyártók előállnak az elmélettel, hogy a lakosság legkülönfélébb rétegei a vitaminok szempontjából alultápláltak, például a terhes nők, a fogamzásgátlót szedők, a hobbisportolók, a vegetáriánusok, az idős emberek és így tovább. Más szóval: valójában a lakosság egésze, mert csaknem mindenki beletartozik valamelyik csoportba. Ez vonatkozik többek között a magnézium és más ásványi anyagok állítólagos hiányára is.

Egy tanulmány ugyanis bebizonyította, hogy azok az emberek, akik naponta 30-35 dkg gyümölcsöt vagy zöldségfélét elfogyasztanak, szinte egyáltalán nem lesznek rákos betegek. Ez bizonyítja, hogy a természetes étkezésből kinyert vitaminok összetétele és felvétele a szervezetben teljesen más folyamatokon megy keresztül, mint a vitaminpreparátumoké. És hogy miért nem kap ez a felismerés nagyobb nyilvánosságot? Mert semmilyen cégnek, szervezetnek vagy intézménynek nem fűződik hozzá érdeke. A baj az, hogy a rohanó világban egyáltalán nem arra figyelünk, hogy egyes vitaminokból bevisszük-e a napi dózist, hanem bekapunk valamit, és rohanunk tovább. A tévé, a rádió és az internet pedig folyamatosan hangoztatja a vitaminok fontosságát. Külön ágazat foglalkozik a vitaminok áruba bocsájtásával. Van olyan irányzat, mely szerint kizárólag vitaminpótlással gyógyítható számos betegség. A gyógyszertárakban óriási a vitaminkínálat. A vitaminokat azonban túl is lehet adagolni:

A folsav nagy adagokban súlyosbíthatja egyes rákos megbetegedéseket (mell-, prosztatarák). A vitaminárusok és a vitaminokért pusztán hit alapon lelkesedők szeretnék azt hinni, hogy a civilizációs betegségek (szív- és érrendszeri megbetegedések, rák, diabétesz stb.) nagy dózisú vitaminokkal kivédhetők. A civilizációs betegségeket azonban elsősorban a finomított szénhidrát alapú nyugati étrend okozza, ezért ezeket a betegségeket vitaminok szedésével nem lehet kivédeni, legfeljebb az ártalmakat lehet csökkenteni.

C-vitamin – aszkorbinsav

Szent-Györgyi Albert 1928-ban felfedezte a C-vitamint. A paprikából vonta ki.

Az emberi szervezet a C-vitamint képtelen előállítani, táplálékkal kell bevinnünk szervezetünkbe. Ha ez nem történik meg, hiánytünetként vérzékenység, ínysorvadás, izombántalmak, lassú sebgyógyulás, a fertőzésekkel szembeni fogékonyság és gyulladások kialakulása figyelhető meg. A természetes C-vitamin megtalálható a citrusfélék gyümölcseiben, mint például a citrom, narancs, grépfrút, valamint a bogyós termésűekben, a zöldség- és főzelékfélékben, mint amilyen a paradicsom, paprika, kelvirág, burgonya és még sok egyéb növény termése. Magas C-vitamin-tartalmú a csipkebogyó piros termése, ezért hasznos, ha megfázás esetén csipkebogyóteát iszunk. A napi minimális C-vitamin-szükséglet 60 mg, de ez csak ahhoz elegendő, hogy ne alakuljon ki skorbut.

Az aszkorbinsavnak nagyon sok jótékony hatása van a szervezetünkre, például a bőr kollagénjének a képződéséhez nélkülözhetetlen anyag, hiánya esetén a bőrünk töredezett és száraz lesz. Gyorsítja a fogíny, a vérerek, a csontok és a fogak fejlődését, megújulását és gyógyulását, segít az égési sérülések, sebek, fogínyvérzés gyógyításában, és gyorsítja a műtét utáni sebgyógyulást és a hegképződést, ezért műtéten vagy bármilyen sérülésen átesett betegeknek ajánlatos nagyobb mennyiségű – napi 1000 mg – C-vitamint fogyasztani.

A C-vitamin jelentősen csökkenti a meghűléses betegségek, a nátha tüneteit. Amikor megbetegszünk, illetve amikor már érezzük, hogy hamarosan betegek leszünk, vagy csak halljuk, hogy a környezetünkben például influenzajárvány terjed, akkor nyugodtan el lehet kezdeni C-vitamint szedni, vagy meg lehet emelni a napi adagot akár 500 mg fölé.

Azt tanácsolom, hogy a C-vitamin lehetőleg természetes formában fogyasztva kerüljön a szervezetbe, így tudja hatását a legoptimálisabban kifejteni, és ebben az esetben nem kell számolni a nagy dózisú mesterséges vitamin okozta káros következményekkel. Amikor már betegek vagyunk, természetesen szedhetünk C-vitamin- tablettát – de én személy szerint a citromos teánál maradok!