Zombort bár egy évszázada a parkok városának nevezik, ehhez nem csupán négy parkja (Hősök parkja, Ivo Lola Ribar park, November 29. park és az Újszelencse park) járult hozzá, hanem négy kiserdeje, (Sikara, Rokovci, Lóversenytér, Petrova gora), a város fasorai, hatalmas zöldövezetei, apró ligetei, díszcserjéi és sövényei egyaránt, így akár azt is mondhatnánk, a város voltaképpen egyetlen nagy park.
A város első krónikása, Szlatkovics Máté mitologikus jelenetként írta meg, ahogy a város bírája, Markovics József határőrvidéki kapitány a XVIII. század nyolcvanas éveiben a vállán lógó tarisznyából a szülőföldjéről, Szlavóniából hozatott makkot elszórva telepíti a Sikarát (ma is népszerű kirándulóerdő) és a Bükkszállási erdőt. Megjegyzem, daliás lehetett a kapitány, hiszen az 1040 hold erdősítése nem félnapi munka. Tény viszont, Markovics rendelte el az utcák fásítását, és a rá száz évre polgármesterré választott Csihás Benő voltaképpen elődjének munkáját fejezte be, amikor három- és négysávos fasorokat ültettetett a körutak mellé.
Hogy mitől lett Zombor a legzöldebb város? Mert még az egykori Nagy-Jugoszláviában is annak számított. Attól, hogy négy parkja van, 90 000 négyzetméteres zöldfelülete, 121 kilométer hosszú fasorai, itt meg kell jegyezni, a város utcáinak hossza 120 kilométer (!), több mint 20 000 fája, köztük legtöbb a bogyófa (ostorfa, amerikai celtisz, Celtis Occidentalis), amelyek a város minden egyes polgárára 27 négyzetméter területű zöld árnyékot vetnek.
A város módszeres fásítása a XIX. században kezdődött a helyben nevelt eper- és más fákkal, Petar Vukičević polgármester három parkot is alapított, majd Csihás Benő hozta divatba a bogyófát, ezeknek az ültetésével alapozták meg 1898-ban a Megyeháza előtti ligetet, a mai parkot. Az egyébként tüdőbeteg polgármester választása nem véletlenül esett a Celtis Occidentalisra, ugyanis a bogyófa ugyan az első 5-6 évben lassan növekszik, de masszív törzset és durva, érdes levélzetet hoz, ami ideálisan fölfogja a port, és zajcsökkentő hatása is jelentős, ráadásul nincs különösebb talajigénye, jelentősebb gondozásra, ápolásra sincs szüksége.
Egy anekdota szerint Csihás Benő, miután elrendelte a bogyófák ültetését, minden hajnalban végigjárta a körutakat, noteszébe bejegyezte a facsemeték állapotát, és ahol hajnalban még nem volt meglocsolva a fa töve, bezörgetett a gazda ablakán. Igyekezetének hála, nyáron a városközpontba vezető zombori utcák zöld alagútra hasonlítanak. Néhány évvel ezelőtt az akkori Čistoća kommunális közvállalat különböző szakértők bevonásával elkészítette a város zöldövezeteinek kataszterét, amelyben a közterületen álló minden egyes fa, cserje, bokor, sövény fizikai és biológiai állapota szerepel, és a karbantartásuk, amit a mai Zelenilo kommunális közvállalat végez, ezen adatok alapján történik. Sajnos a száz évnél idősebb fák koruknál, korábbi elhanyagoltságuknál fogva kivágásra ítéltettek, mint a sétálóutcát szegélyező platánok is, viszont a Zelenilo gondoskodik pótlásukról és gondozásukról. A Megyeháza előtti park az idők során elveszítette egykori neobarokk jellegét, manapság inkább tájkompozíciónak mondhatnánk, de megmaradtak a XIX. század végén elültetett buxusok és tiszafák. Ez utóbbiak óriásira nőttek, folyamatosan kúp alakúra formázzák őket, motorfűrésszel. Ilyenkor a környéket is jobb elkerülni, mert a levelek által fölfogott szennyeződés homokviharként teríti be a parkot. Itt, miként a többi városi parkban és a ligetekben, valamint az utcai fasorokban sok a platán, a közönséges pagodafa, nagylevelű hárs, vadgesztenye.
Izgalmas a zombori utcákon barangolni, persze nem kell mind a 120 kilométert egyszerre bejárni, de mondjuk elindulni az Apatini úton, ahol kerékpárút is vezet, mert egyszeriben csak azt tapasztaljuk, hogy a zöld alagút egyszerre bájos ligetté terebélyesedik, úgy érezzük, mintha az érintetlen természet ölén járnánk.
A nyár folyamán riportsorozatunkban a vajdasági parkokat mutatjuk be. Szólunk történelmükről, hogyan keletkeztek, írunk a bennük található különleges növényekről, bokrokról, fákról, de beszámolunk arról is, hogy egy-egy park milyen állapotban van, gondozzák-e vagy sem, van-e egy-egy önkormányzatnak pénze a gondozásra. Ezúttal Zomborba látogatunk el.
