2024. március 28., csütörtök

Ukrajna a NATO-csatlakozás felé halad

A tömbön kívüli státus feladásáról határozott a kijevi parlament

Az ország „tömbön kívüli” státusának feladásáról és a NATO-csatlakozáshoz vezető út megkezdéséről döntött kedden az ukrán parlament.

Porosenko: Nem tartható az ország tömbön kívülisége (Fotó: Beta/AP)

Porosenko: Nem tartható az ország tömbön kívülisége (Fotó: Beta/AP)

Az erről szóló törvényjavaslatot 303 képviselőt támogatta a 450 fős kijevi törvényhozásban, és csupán nyolcan szavaztak ellene. A rendelkezés életbe lépéséhez már csak Petro Porosenko államfő aláírása hiányzik, aki maga indítványozta a semlegességről való lemondást.

A törvényt Porosenko arra hivatkozva nyújtotta be a parlamentben, hogy „az Ukrajnával szembeni orosz agresszió” és „a Krím törvénytelen elfoglalása” miatt nem tartható az ország tömbön kívülisége. A jogszabályhoz csatolt magyarázat szerint a semlegesség politikája nem volt hatékony.

A tömbön kívüliséget Ukrajna egy 2010-ben, a februárban a kijevi tüntetések hatására elmenekült, majd a parlament által elmozdított Viktor Janukovics volt elnök által kihirdetett törvényben vállalta. Moszkva korábban többször is arra szólította fel Ukrajnát, hogy tartsa fent semlegességét, és maradjon távol a NATO-tól.

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter azt mondta, hogy a törvény elfogadása Ukrajna „európai és euroatlanti integrációjához fog vezetni”.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Ukrajna tömbön kívüli státusának feladása csak kiélezi a szembenállást az ország délkeleti régióiban, Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő pedig úgy vélte, hogy Ukrajna a döntéssel katonailag Oroszország potenciális ellenségévé válik.

Szergej Lavrov kedden, az ukrán parlamentben elfogadott törvényre azonnal reagálva hangsúlyozta, hogy azzal Kijev olyan illúziót teremt, mintha az efféle jogszabályok elfogadása révén lehetséges lenne az ukrajnai mély belpolitikai válság rendezése. Ehhez azonban az orosz diplomácia vezetője szerint Kijevnek párbeszédet kell kezdenie Délkelet-Ukrajnával és valamennyi ukrán régió, politikai erő bevonásával gyökeresen át kell alakítania az alkotmányt.

Szergej Lavrov az ukrajnai rendezésben a „minszki formátum” követését sürgette, de nem tett említést az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetről (EBESZ).

A fehérorosz fővárosban szeptember 5-én az ukrán hatalom, valamint a délkelet-ukrajnai szakadárok között az EBESZ és Moszkva közvetítésével született megállapodás a fegyveres szembenállás beszüntetéséről és a konfliktus békés megoldásáról.

A kijevi törvényhozás keddi döntését megelőzően Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő a Facebook közösségi portálon bírálta az ukrán elhatározást. Közölte, hogy Ukrajna katonailag Oroszország potenciális ellenségévé válik. Barátságtalan lépésnek nevezte Oroszországgal szemben a kijevi döntést az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez (EBESZ) akkreditált állandó orosz képviselő. Andrej Kelin a Ria Novosztyi orosz hírügynökség által szervezett videokonferencián kijelentette, hogy az ukrán parlament döntése növelni fogja a feszültséget a két ország viszonyában, és „elárulja, hogy a kijevi hatalom milyen irányba akarja terelni” Ukrajnát és az ukrán–orosz kapcsolatokat. Kelin szerint Ukrajna alkalmatlan a NATO-tagságra. A NATO szóvivője Brüsszelben így reagált: a szövetség ajtaja nyitva áll, és Ukrajna a NATO tagjává válhat, ha úgy akarja, valamint teljesíti az ehhez szükséges feltételeket, és betartja a szövetség alapelveit.

Petro Porosenko hivatala a törvény kapcsán közölte: Ukrajnának azért kell a nyugati tömb részévé válnia, mert hosszú ideig „egy szürke ütközőzóna volt”, és az ország függetlenségének és határainak tiszteletben tartását ígérő nemzetközi kötelezettségvállalások nem bizonyultak elégséges biztonsági garanciáknak.

Ez utóbbival Porosenko elsősorban az 1994-es budapesti memorandumra utalt, amelyben az Egyesült Államok, Oroszország és Nagy-Britannia felelősséget vállalt Ukrajna szuverenitásának védelméért, cserébe azért, hogy Kijev feladta a szovjet időkben az ország területén állomásoztatott atomfegyvereket.