2024. április 20., szombat

Óbecsei a nyugat-nílusi vírus első idei áldozata

Ismét megjelent a nyugat-nílusi vírus Szerbiában, az idei első esetet egy óbecsei betegnél jegyezték fel. A belgrádi Batut Közegészségügyi Intézet a múlt héten hozta nyilvánosságra a vizsgálat eredményeit. Siniša Šijačić, az óbecsei egészségház igazgatója érdeklődésünkre elmondta: hivatalosan annyit tudnak, hogy egy idősebb betegről volt szó, aki június 28-án egy krónikus betegség miatt került az újvidéki nefrológiára. Agyhártyagyulladást diagnosztizáltak nála, ekkor derült ki, hogy megbetegedését a nyugat-nílusi vírus okozta. Šijačić tudomása szerint a beteg elhunyt.

A nyugat-nílusi vírus szúnyogcsípéssel terjed, az első megbetegedések általában július második felében jelentkeznek, a legtöbb beteget pedig augusztusban és szeptemberben regisztrálják.

A magyarországi Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatása szerint a vírust Culex moszkitók (szúnyogok) terjesztik madarakról emberre, szúnyogcsípés révén. A nyugat-nílusi vírus által okozott fertőző betegség 80 százalékban tünetmentesen zajlik, és vélhetőleg életre szóló immunitás alakul ki. 20 százalékban enyhébb tünetek jelentkeznek, melyek nem jellegzetesek és az influenzáéra is hasonlítanak, ezért a klinikai kép alapján nehezen különíthetők el más vírusbetegségektől. A lappangási idő 3-6 nap, és a betegség bevezető tünetei a hányinger, a láz, a fényérzékenység, az izomfájdalom, a kötőhártya gyulladás, az arcpirulás, ezzel egyidejűleg testszerte nyirokcsomó-duzzanat mutatkozik és bőrkiütések jelennek meg a törzsön és a végtagokon. Ez az állapot kb. 6 napig tart, melyet gyors javulás vált fel. Šijačić szerint 150 esetből egynél fordulnak elő komplikációk, és a legnagyobb veszélyben az idősebbek vannak, akiknek gyengébb az immunrendszerük, és valamilyen krónikus betegségben, magas vérnyomásban, cukorbetegségben, szívritmuszavarban vagy idegrendszeri zavarban szenvednek.

A vírus a betegség első 6 napján kimutatható a vérből, később szerológiai vizsgálattal lehet igazolni a fertőzést. Jelenleg csak tüneti kezelés lehetséges, az emberi megbetegedések megelőzésére ugyanis még nem fejlesztettek ki oltóanyagot. A megelőzés rendszeres permetezéssel, rovarriasztók használatával, megfelelő ruházattal, azaz a szúnyogcsípés elkerülésével lehetséges.

A nyugat-nílusi lázat okozó vírust először 1937-ben Ugandában azonosították, és 1950-ben Egyiptomban okozta az első nagyobb járványt. A Batut Közegészségügyi Intézet adatai szerint tavaly 238 beteget regisztráltak, és 32 ember bele is halt a fertőzésbe. Šijačić szerint jelenleg nincs járvány, de a közeljövőben további megbetegedések lehetségesek.