Egyre több a beszédhibás gyerek

Az óvodás gyermekek megelőző vizsgálataira vonatkozó szabályzat értelmében 3 éves kortól kötelező fejlesztő tanácsadóba vinni a gyermeket, megelőző ellenőrzésre. A fejlesztő tanácsadó alapvető feladata a gyermekek pszichomotorikus és értelmi képességeinek felmérése és fejlesztése, valamint azon gyermekekkel való foglalkozás, akik esetében fejlődési zavarokat észlelnek. A tanácsadó csapatmunka alapján működik, melyet három pszichológus, két logopédus, két pedagógus, egy defektológus és két egészségügyi nővér szakmunkatárs végez.

Általában a gyermekgyógyászok, illetve szakorvosok utalják a tanácsadóba a gyerekeket, de a szülők beutaló nélkül is elhozhatják az ellenőrzésre gyermeküket, amennyiben valamilyen rendellenességet észlelnek.

Maja Dakovićtól, az újvidéki fejlesztő tanácsadó pszichológus szakmunkatársától megtudtuk, a kötelező ellenőrzés bevezetését az indokolta, hogy a beszédkészség fejlődésében lemaradt gyermekek száma növekvő irányzatot mutat, és egyre több a beszédhibás gyerek.

– Azért javasolt 3 éves kortól elhozni a gyereket az ellenőrzésre, mert ebben a korban már ki kell fejlődnie a beszédkészségnek. Egy átlagos, 3 éves gyerek már képes koncentráltan figyelni, lehet vele kétoldalú kommunikációt folytatni, és lehet vele szépen foglalkozni. A gyermekgyógyászok gyakran nem minősítik komolyabb gondnak, ha egy gyerek 3 évesen még nem tud beszélni, ezt általában genetikai tényekkel magyarázzák, azzal, hogy egyik szülő esetében is késett a beszédkészség kialakulása, megtörténhet azonban, hogy a gyerek lemaradásában más is meghúzódhat a háttérben, ami szakmai beavatkozást igényel – mondta Daković.

Az ellenőrzés során elsősorban a beszédkészséget, a grafomotorikus készséget (finom mozgások koordinációja, rajz- és íráskészség) és az általános tudást vizsgálják. Figyelik a gyereket rajzolás közben, hogy megfelelően tartja-e a ceruzát, elbeszélgetnek vele, hogy fel tudják mérni, mekkora a szókincse, mennyire helyesek a mondatszerkezetei, feladatokat adnak fel neki, hogy felmérjék, érti-e a gyerek mit kell tennie stb.

– Ez egy átfogó ellenőrzés, amely során, ha valamilyen rendellenességet, ill. lemaradást tapasztalunk, akkor megfelelőképp utasítjuk a szülőket, hogy miként tudnak hozzájárulni a gyermek fejlődési szintjének fejlesztéséhez. Négy hónap után pedig ellenőrző vizsgálatra hívjuk vissza a gyereket, hogy felmérjük, mennyire sikerült javítani a helyzeten – mondta a pszichológus.

Tekintettel arra, hogy az ellenőrzés kötelező, megkérdeztük a szolgálat szakmunkatársától, hogy mi történik abban az esetben, ha a gyermek anyanyelve nem szerb. Hogyan tudják például konkrétan egy magyar gyermek beszédkészségét felmérni?

– A fejlesztő tanácsadóban nincs magyar nyelvű szakember. Amennyiben van valamilyen gond a gyerekkel, akkor a Vajdasági Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézetbe utaljuk, ahol magyar nyelvtudással rendelkező pszichológus dolgozik, aki felméri a gyermek állapotát, és szükség esetén utasítja a szülőt a további lépésekről, tekintettel arra, hogy mégsem tud egy olyan átfogó vizsgálatot elvégezni, mint az említett négy szakember közösen – mondta Maja Daković.

Mivel a szabályzat értelmében 3 éves kortól kötelező a megelőző ellenőrzés elvégzése, és tekintettel arra, hogy Vajdaság egy vegyes környezet, ahol több kisebbség él, jogosnak találtuk feltenni a kérdést az Újvidéki Egészségház gyermekgyógyászati szolgálat vezetőjének – Újvidéken ugyanis a tanácsadó 2004-től a gyermekorvosi szolgálathoz tartozik –, hogy a fejlesztő tanácsadóban miért nem tartják szükségesnek a magyar nyelvtudással rendelkező szakkáder biztosítását.

Dr. Branislava Stanimirov, a gyermekorvosi szolgálat vezetője szerint az egészségház nem oktatási, hanem egészségügyi intézmény, valamint Szerbiában a szerb nyelv a hivatalos nyelv. Dr. Stanimirovnak nincs tudomása arról, hogy volt-e jelentkező, aki kisebbségi nyelven igényelte volna a kivizsgálást. Fontosnak tartotta azonban kiemelni, hogy bár a megelőzés céljából az ellenőrzést kötelezőnek nyilvánították, gyakran megtörténik, hogy akiknek szerb az anyanyelvük, azok sem tartják tiszteletben az előírásokat, és nem vesznek részt az ellenőrzésen.

A téma kapcsán kikértük a Tartományi Ombudsman Intézmény véleményét is. Vukašinović Éva kisebbségi jogokkal megbízott tartományi ombudsman-helyettes szerint mindenképp jogsérelemről beszélhetünk.

– Az igaz, hogy Szerbiában a szerb nyelv a hivatalos, viszont helyi önkormányzati szinten Vajdaság nagy részében más kisebbségi nyelvek is egyenrangú hivatalos használatban vannak. Az egészségügyi ellátás egyik alapeleme és egyben feltétele, hogy az egészségügyi ellátás minőséges legyen, főként akkor, amikor a gyermekjogokról beszélünk. Ez utóbbit illetően kiemelten kell kezelni az egészségügyi ellátást, és mindenféleképp biztosítani kell az anyanyelven való kommunikációt és terápiát. Először is a munkahelyi besorolásba kellene külön feltételként feltüntetni a kisebbségi nyelvtudást, továbbá ilyen esetekben, főként, ha beszédkészségről van szó, megfelelő távolságban, a legközelebbi egészségügyi központban kell biztosítani a kisebbségi nyelvet beszélő szakkádert és az útiköltséget ahhoz, hogy a gyerek el tudjon oda jutni – mondta a tartományi ombudsman kisebbségi jogokkal megbízott helyettese.

Vukašinović Éva szerint a Tartományi Ombudsman Intézménynek voltak hasonló tárgyai, amelyekben a polgárok arra panaszkodtak, hogy a gyerekek jogai sérülnek az egészségügyi ellátás során. Az eljárások vizsgálata alkalmával észrevették, hogy nem veszik figyelembe azt a tényt, hogy nem minden gyermek anyanyelve szerb – vonatkozik ez főként a pszichológiai, logopédiai jellegű kezelésekre. Ez nagy gondot jelent az esetben, ha a gyermek egyáltalán nem ért szerbül, de egyébként sem mellékes, ha nem az anyanyelvén folyik ez a szolgáltatás.

A fejlesztő tanácsadó Újvidéken, a Zmaj Ognjen Vuk utcai egészségházban működik. A vizsgálatra be kell jelentkezni a 4879-456-os telefonszámon. Ezt a szülők megtehetik minden kedden délután és szerdán délelőtt.

Az újvidéki fejlesztő tanácsadóhoz tartozik az egész dél-bácskai körzet.