A New Century magazin egyik cikkében olyan tanulmányokra hivatkozik, amelyek kimutatták, hogy a kínai rizs évek óta erősen szennyezett nehézfémekkel, egyebek mellett kadmiummal, és nem sokat tettek a veszély tudatosítása érdekében.
Kína gyors iparosodása alatt a bányászat széles körben elterjedt, ami kadmiumnak, arzénnek, higanynak és más nehézfémeknek a környezetbe való bekerülését vonta maga után. Ezek a káros anyagok a levegőben és a vízben terjednek, így óriási földterületeket szennyeznek Kínában, és évek óta jelen vannak a táplálékláncban – állítják a cikk írói. Olyan 2007-es tanulmányokra hivatkoznak, amelyek több – bányák és ipari központok közelében álló – dél-kínai falu lakosságánál mutattak ki egyre szaporodó betegségeket, például csontbetegségeket, főként az idősek körében.
A fő gabonafélék közül a rizs szívja magába a leginkább a kadmiumot, amely gyakran beszivárog az öntözésre használt vízbe a bányák, különösen az ólom-, ón- és rézbányák környékén.
Attól függetlenül, hogy a teszteket a mezőgazdasági minisztérium vagy kutatók végezték, mindegyik vizsgálatból kiderült: a kadmium szintje a kínai rizs körülbelül 10 százalékában meghaladja a határértéket. A szerzők hozzátették, hogy egyelőre nem készült olyan tanulmány, amely a szennyezett rizs toxicitását és a fogyasztásából eredő egészségügyi veszélyeket méri fel.
A főként Kína déli részén termesztett rizs az ország fő terményének számít, amelyből évente mintegy 200 millió tonnát termesztenek. Kínában súlyos problémát jelent az élelmiszer-biztonság, gyakran törnek ki minőségvédelmi botrányok. A legutóbbi ilyen esetek vörösbort, fehérített gombát, hamis tofut és újrahasznosított sütőolajat érintettek.
2008-ban legalább hat gyermek vesztette életét és további 300 ezer betegedett meg melaninnal szennyezett csecsemőtápszer fogyasztása következtében. Az ipari vegyszert azért adták a tejporhoz, hogy fehérjedúsabbnak tűnjön. Az elmúlt három évtized gyors iparosodása következtében Kína tavaly a világ második legerősebb gazdaságává lépett elő. A növekedésre helyezett nagy hangsúly és a környezetvédelmi szabályozás hiánya azonban a világ legsúlyosabb víz- és légszennyezettségét okozta az ázsiai országban.
