Sok évvel ezelőtt szinte nem vették emberszámba azt a családot, amelyik minden évben nem nyaralt, vagy telelt. Akkoriban ezt a luxust csak azok nem engedhették meg maguknak, akik házat építettek, vagy gyerekük éppen egyetemi tanulmányait folytatta. Vagyis a család olyan folyamatos költségeknek volt kitéve, amelyek alapja sokkal többet jelentett egy kéthetes tengerparti lebzselésnél.
Annak ellenére, hogy az életszínvonalat illetően ma már merőben más a helyzet, sokan nem hajlandók lemondani az üdülésről. Még akkor sem, ha a család költségvetése ezt semmiképpen sem teszi lehetővé. Ilyenkor kerülnek előtérbe a bankok kínálta hitellehetőségek. Ezekből pedig van néhány, a megengedett mínusztól a hitelkártyával való cselezésig.
Nemrég óta néhány pénzintézmény újabb lehetőséget kínál az érdeklődőknek, pontosabban, a megrögzött nyaralóknak: az üdülési célhitelt. Ez a költekezési módszer bizonyos szempontból hasonlít a valamikori vaucserhez, amelyet az utazási irodától kaptunk, s miután az Adrián jól kipihentük magunkat, számba vehettük a törlesztési lehetőségeket.
Most is, mint régen, elkerülhetetlen, hogy némi készpénzünk legyen, hiszen a banki garancia csak az utazással kapcsolatos – úgymond – hivatalos számlák kiegyenlítésére vonatkozik. Fizethetjük tehát vele az utazási iroda által kiadott számlát, de minden egyéb költségre nekünk kell előteremtenünk a rávalót.
A nyaralási célhitel legsúlyosabb problémája azonban, hogy a bankok ebben az esetben sem „szívbajosak”, ami a kamatot illeti. A kínálat közül legkevésbé rossz (de semmiképpen sem jó) az Alfa és az Ügyviteli bank (Komercijalna banka) által nyújtott lehetőség. A szóban forgó két pénzintézmény 20 százalékos kamatláb mellett hajlandó hozzájárulni az egy- vagy kéthetes nyaralásunk gondtalanságához, míg a Raiffeisen Bank csaknem 33 százalékot számol fel.
Látszólag valamennyivel kedvezőbb az euróalapú hitel, hiszen „csak” 18-19 százalékos a kamat (ami a fejlett országokban uzsorának számít), de számolnunk kell az euró árfolyamának változásával, ami hirtelen pénzromlás esetén anyagi katasztrófába taszíthatja a családot. Arról nem is szólva, hogy a valutaalapú nyaralási célhitel esetében kötelező a 30 százalékos előtörlesztés.
A fentiek ismeretében a mindenképpen nyaralni vágyók két lehetőség között választhatnak: fejest ugranak a bankhitelbe („majd lesz valahogy”), vagy megfontoltan mérlegre teszik anyagi lehetőségüket és esetleg egy évvel elhalasztják a nyaralást. Közben igyekeznek saját erejükből előteremteni a szükséges összeget.
Az utóbbi mindenképpen előnyösebb, hiszen egy meggondolatlan hitelfelvétel évekig megkeserítheti (vagy anyagi romlásba döntheti) a család életét.
