2026. május 17., vasárnap

Ezer bocs a medvéknek!

Annak ellenére, hogy az első játék mackómat szeretve és féltve őrzöm még ma is, sokáig haragudtam a medvékre. Azért orroltam rájuk, mert meg voltam győződve arról, hogy – eleszik előlem a lazacot.

Annak ellenére, hogy az első játék mackómat szeretve és féltve őrzöm még ma is, sokáig haragudtam a medvékre. Azért orroltam rájuk, mert meg voltam győződve arról, hogy – eleszik előlem a lazacot. Azt a halat, mely a kaviárral együtt a közelmúltig csak a kiváltságosok étlapján szerepelt. A kaviárt a szocializmus éveiben a népi demokráciákban élő szegényebb emberek is megengedhették maguknak. Mi meg a titói Jugóban a piros útlevél boldog tulajdonosaiként ugyanott nagykanállal ettük a halikrát, melyre krigliszám ittuk a szovjet pezsgőt...

A lazac a tranzícióval érkezett. Füstölve és mélyhűtve kapható méltányos áron. Füstölt változatát a legtöbben pirított vajas kenyérrel fogyasztják. Mélyhűtött változata tetszetős ugyan, de elkészítve, íze-zamata várakozásomon aluli. És sok benne a szálka.

Ahogy elnéztem a tévében a medvéket amint csámcsogva lakomáztak e gyönyörű piros húsú halakból, meg voltam róla győződve, hogy azok ízletesebbek. Lehet, hogy nyersen igen...

Nem haragszom többé a medvékre. Közben megtudtam azt is, hogy a lazacok ívás után elpusztulnak. Ők (is) nagy árat fizetnek a szerelemért!

Magyar ember Magyar Szót érdemel