Az elmúlt hétvégén Zentán is kiállításmegnyitókkal, gyermekfoglalkozásokkal és tárlatvezetésekkel kapcsolódtak be a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozatába.
Péntek délelőtt a Zentai Városi Múzeumban megnyílt az intézmény általános néprajzi gyűjteményében és a Székely Tibor-hagyatékban fellelhető játékszereket bemutató kiállítás, amelyet gyermekfoglalkozások követtek. A délutáni órákban pedig Szabados Gábor zentai arcképfestő alkotásaiból nyílt tárlat. A kiállításmegnyitón Szarka Mándity Krisztina művészettörténész és Pejin Attila, a zentai múzeum nyugalmazott történésze méltatta a képzőművész kiállított munkáit és életútját.
Pejin Attila felidézte, hogy Szabados – eredeti nevén Sichermann – Gábor 1883-ban született Zentán. Tanulmányait az itteni gimnáziumban végezte, ahol 1902-ben érettségizett, majd a budapesti Festészeti Mesteriskola növendéke lett. 1909-ben a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán középiskolai rajztanári oklevelet szerzett. Időközben családnevét Szabadosra magyarosította. Egy ideig a mátészalkai polgári iskola tanáraként dolgozott, majd az első világháború kitörésekor – feltehetően már 1914-ben – bevonult. Megjárta Galíciát, és túlélte a háborút, ám 1919-ben súlyos veszteség érte: meghalt felesége, Bergel René.
1920-ban a zentai gimnáziumban kapott tanári állást, ahol 1923-ig tanított. Ezt követően, a magyar tagozatok számának fokozatos csökkentése miatt, valószínűleg nyugdíjazták. Bár korábban is készített arcképeket, alkotásainak jelentős része az 1920-as és 1930-as években született. Főként zentai polgárokat festett meg, köztük több zsidó család tagjait is. Sajnálatos módon azonban portréinak szereplői – néhány kivételtől eltekintve – ma már nem azonosíthatók név szerint.
Pejin elmondta azt is, hogy a festő életrajzában számos fehér folt és ellentmondás található, különösen a második világháborús megmenekülésének körülményeit illetően. Több szemtanú úgy tudta, hogy Auschwitzban lelte halálát, osztozva sok vidéki magyar zsidó tragikus sorsában. Valamiképpen azonban sikerült elkerülnie a deportálást, Budapestre került, túlélte a nyilas terrort is, és végül 1952-ben hunyt el. Fiának azonban nem volt ilyen szerencséje.
Szabados Gábor nemcsak festőként, hanem pedagógusként is fontos szerepet töltött be. Bár a gimnáziumban nem tanított sokáig, a képzőművészet oktatása nyugdíjazása után is meghatározó maradt számára. Szívesen karolta fel a fiatal tehetségeket, ingyen készítette fel őket a továbbtanulásra, különösen a szegényebb sorsú gyerekeket. Tanítványai közé tartozott Tóth István, aki később Venezuelában és az Egyesült Államokban futott be sikeres szobrászpályát, valamint Tóth József is, aki Zágrábban Ivan Meštrović tanítványaként tanulhatott tovább, ám betegsége miatt tragikusan fiatalon hunyt el.
Szarka Mándity Krisztina elmondta, hogy Szabadosnak a Zentai Városi Múzeumban őrzött tizenegy alkotása mellett a Szabadkai Városi Múzeumból és az óbecsei múzeumból érkezett festményei is láthatók a tárlaton, emellett helybeli polgárok gyűjteményéből származó képeket is kiállítottak.
– A képek mindegyike önálló történetet hordoz, ám ezek nem csupán egy-egy ember sorsáról mesélnek, hanem gyakran egy egész közösség múltját is felidézik. Különösen izgalmas, ahogyan a zsidó és keresztény családok történetei összekapcsolódnak, egymásba fonódnak. Egy-egy portré apró részletei – például egy kereszt a nyakban egy olyan hölgy esetében, akit a közösség zsidó asszonyként őrzött meg emlékezetében – finoman jelzik Zenta sokrétű, összetett társadalmi világát. Ezek a személyes és közösségi emlékek kedves, helyi történetekké állnak össze, amelyek több ponton is megmutatják a város egykori családjainak kapcsolódásait – fogalmazott a művészettörténész, hozzátéve, hogy Szabados Gáborról napjainkban a legbiztosabb képet éppen alkotásain keresztül kaphatjuk meg.
A kiállítás megnyitóját követően Pejin Attila tárlatvezetést is tartott a jelenlévőknek.
Szombat délután a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt elmaradt a zentai zsidó temetőbe tervezett séta. A délutáni órákban ugyanakkor a pénteken megnyílt gyermekjáték-kiállításon Nagy Abonyi Ágnes, a Zentai Városi Múzeum vezetője, Szabados Gábor arcképeinek tárlatán pedig Pejin Attila kalauzolta az érdeklődőket.
Hétfőn a múzeumok nemzetközi napja alkalmából, 10 órától Nyitott kapuk címmel Szarka Mándity Krisztina vezetésével a múzeum és a Szent István-kápolna tereiben tehetnek sétát az érdeklődők. A résztvevők megismerhetik az egykor egységes plébániapalota építéstörténetét és napjainkban betöltött szerepét.
13 és 14 órától felsős diákoknak tartanak múzeumpedagógiai foglalkozást, amelynek során a tizenhárom éves Marko Jakovljević a búzaszemes zsinórhorgolás technikáját mutatja be. Márkóval és nagymamájával, Pető Piroskával, valamint a Rozetta Kézműves Társaság tagjaival Juhász Lassú Kornélia könyvtáros beszélget.
A nap zárásaként 18 órától A képzelet estje címmel, a Beszélgetések a vulkán alatt sorozat 414. eseményeként a zEtna szerzőinek estjén vehetnek részt az irodalombarátok a múzeumban.
Ezen a napon szintén 22 óráig látogatható a múzeum.
Nyitókép: Horváth Zsolt felvétele
