Hiánypótló tematikus előadásokkal járul hozzá a vajdasági gazdák fejlődéséhez az idén is a Tartományi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap, amely tavaly rendszerszintű képzést indított a termelők számára – mutatott rá a lehetőségre dr. Molnár Viktor, az alap igazgatója. Ez a viszontagságos időjárás és a digitalizáció korában fennmaradást biztosíthat a vajdasági gazdáknak. A kedvezményes kölcsönvonalakat ugyancsak ismertette az igazgató.
Az elmúlt évekre jellemző szélsőséges időjárás, valamint a rendkívül gyorsan változó piaci viszonyok is rámutattak arra, hogy a termelőknek alkalmazkodniuk kell, mert különben nem tudnak életképesek maradni, és fenntartható gazdaságot működtetni – utalt a képzések jelentőségére dr. Molnár Viktor.
– Fontos elsajátítani az új ismereteket: az a célunk, hogy ezeket eljuttassuk a gazdákhoz, és ráébresszük őket arra, hogy ne csak a hagyományos termelést és a megszokott talaj-előkészítést alkalmazzák. A gazdáknak az új idők kihívásainak megfelelően, a jogszabályokat betartva meg kell találniuk a legracionálisabb, és a számukra legjobb megoldásokat a gondjaikra – hangsúlyozta.
SZAKELŐADÁSOKAT, KONFERENCIÁT SZERVEZNEK
Az igazgató emlékeztetett arra, hogy az intézmény tavaly kezdeményezte először a termelők rendszerszintű képzését. A 2025-ös költségvetésükből 10 millió dinárt különítettek el a vajdasági mezőgazdasági szakszolgálatok azon projektjeire, amelyekkel szélesítették a gazdák ismereteit. A kiíráson 12 szakszolgálat vett részt, ezek mindegyike legkevesebb 10 szakelőadást szervezett meg az alap támogatásával.
Így Vajdaság területén tavaly több mint 100 előadást tartottak meg a fejlesztési alap hozzájárulásával – emelte ki az igazgató, és hozzátette, hogy az idén is biztosították az eszközöket a képzések szervezésére, így a szakszolgálatok a héten elkezdték az előadások szervezését.
– Fontos a fenntartható gazdálkodás előmozdítása, az innovatív technológiák megismerése, ezenkívül a közösségi hálózat és az együttműködés szükségességét is próbáljuk elhinteni az előadásokon. Emellett sok más témát körbejárnak a szakemberek. Tavaly például különböző fertőző betegségek megjelenése miatt az állattenyésztőknek olyan előadásokat szerveztünk, amelyeken értesülhettek arról, hogyan kell alkalmazni a biológiai biztonsági intézkedések számos formáját. A szomszédos országban megjelent a száj- és körömfájás járvány, de az afrikai sertéspestis is felütötte fejét Szerbia különböző részein. Nagyon fontos, hogy a gazdák a saját farmjukon a megfelelő intézkedéseket alkalmazzák. Emellett a szakelőadásokon szó volt a különböző technológiák bevezetésének jelentőségéről az éghajlati tényezők elleni küzdelemben, a talaj termékenységi elemzésének lehetőségeiről, a drónok használatáról, a hulladékgazdálkodásról és számos témáról. Továbbra is igyekszünk segítséget nyújtani a gazdáknak a termelés fejlesztésében és fenntartásában – hangsúlyozta az alap igazgatója. Kiemelte: 2026-ban is összesen 10 millió dinár értékű szerződést kötöttek a mezőgazdasági szakszolgálatokkal, amelyek már szervezik és realizálják a képzéseket.
A tervek szerint a mezőgazdasági fejlesztési alap őszre nemzetközi konferenciát is szervez, amelynek témája szintén a fenntartható fejlődés és a klímaváltozás lesz – jelentette be dr. Molnár Viktor.
AZ EGYSZÁZALÉKOS KAMAT TULAJDONKÉPPEN TÁMOGATÁS
A Tartományi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap az idén a szokásosnál korábban, már márciusban meghirdette a kedvezményes hitellehetőségeit is: 12 kölcsönvonalat kínál a gazdáknak – tért ki a lehetőségekre az igazgató. Kiemelte: tulajdonképpen a kölcsönlehetőségek is támogatásnak tekinthetők, mert a kamat nagysága tizede azoknak a feltételeknek, amelyeket a piac kínál.
– Továbbra is egyszázalékos kamattal igényelhetnek a gazdák kölcsönt az alaptól. A legtöbb hitelvonal futamideje öt év, mely idő alatt az első év türelmi idő. Tehát a kifizetés dátumától számított egy év eltelte után terheli az első törlesztőrészlet a gazdákat. Ez lehetőséget nyújt a termelő számára, hogy a beruházás, az eszközbeszerzés vagy éppen a tenyészállat vásárlása révén valósítsa meg azt a jövedelmet, amelyből törleszti a hitelt. A cél ugyanis a termelők helyzetének javítása és a családi gazdaságok korszerűsítése – hangsúlyozta az igazgató.
Elmondta, hogy tavaly májusig csupán 5-6 kölcsönt hagytak jóvá, az idén azonban, a korábbi megjelentetésnek köszönhetően a mezőgazdasági vásár megnyitásáig több mint 30 hitelt véglegesítettek, összesen 107 millió dinár értékben. Ez ötszöröse a tavaly ilyenkor jóváhagyott kölcsönök összegének – mutatott rá dr. Molnár Viktor, aki kitért a gazdák igényeire is.
– A legtöbben továbbra is a gépállomány vásárlása iránt érdeklődnek, de a már jóváhagyott kölcsönökből a gazdák termőföldet és tenyészállatokat is vásároltak, öntözőrendszereket építettek ki, jégvédő hálókat szereltettek fel, de farmi felszerelésre és silóépítésre is fordították az alaptól kért pénzt – vázolta a változatos érdeklődést az igazgató, aki szerint a gazdák nyitottak a változásra.
– Számos olyan példával találkozom, hogy aki eddig kizárólag szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozott, az váltana állattenyésztésre is. Ez részben az elmúlt két-három évben tapasztalt folyamatosan növekvő állami támogatásoknak is köszönhető, ugyanis ma már egy törzskönyvezett tehén után az éves támogatás meghaladja az 50 ezer dinárt. Ezek a lehetőségek nagyon jól jönnek a termelőknek, akik tisztában vannak azzal, hogy az utóbbi évek jövedelemcsökkenését csak úgy lehet növelni, ha az állattenyésztésen vagy egyéb feldolgozáson keresztül hozzáadott értéket valósítanak meg – taglalta.
Az igazgató emlékeztetett arra is, hogy néhány évvel ezelőtt legfeljebb 20 ezer eurós kölcsönt tudott az alap nyújtani egy-egy termelőnek, az idén azonban csaknem 60 ezer euró az összeg, amelyet kérelmenként jóváhagyhatnak. A lehetőséget október végéig használhatják ki a gazdák – hangsúlyozta dr. Molnár Viktor.
Nyitókép: Molnár Viktor (Fotó: Tóth D. Lívia)
