A törvény értelmében az öregségi nyugdíjat élvező személyeknek lehetőségük nyílik arra, hogy munkába álljanak vagy önálló tevékenységgel foglalkozzanak – ezért természetesen juttatás jár –, és emellett megtartsák maguknak a kiérdemelt öregségi nyugdíjukat.
A törvény értelmében az öregségi nyugdíjat élvező személyeknek lehetőségük nyílik arra, hogy munkába álljanak vagy önálló tevékenységgel foglalkozzanak – ezért természetesen juttatás jár –, és emellett megtartsák maguknak a kiérdemelt öregségi nyugdíjukat. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, az a feltétel, hogy a nyugdíj megvalósítására való jog idején vagy abban az adott pillanatban, amikor az érintett benyújtja az öregségi nyugdíjra való kérelmet, ne kössön új biztosítást, vagy ha valamilyen más biztosításról van szó, az nem jöhet létre a korábbi biztosításon kívül.
Az öregségi nyugdíjra jogosultak még mielőtt új munkalehetőséget kapnának vagy önálló tevékenységgel kezdenének foglalkozni, nem kötelesek megvárni, hogy folyósítani kezdjék az öregségi nyugdíjukat, hanem már előbb elkezdhetik a fent említett tevékenységet. Az a fontos, hogy írásos bizonylat legyen arról, hogy egy meghatározott dátumtól kezdve öregségi nyugdíjra jogosultak. A végzést a nyugdíjfolyósításról akár később is meghozhatják, és később kerülhet sor a nyugdíj felvételére.
Amennyiben ez az újfajta biztosítás több mint egy évig tart, megszűnését követően az érintett személynek joga lesz arra, hogy új feltételek mellett új összegben szabják meg számára az öregségi nyugdíjat.
A rokkantsági nyugdíjasok esetében egy kicsit összetettebb a helyzet, noha a munkáltatási szerződés megkötésekor különösebb fenntartás nélkül továbbra is felvehetik a nyugdíjukat és a munkáltatási szerződésben megszabott összeget is. Minden másféle megoldás elképzelhetetlen, ellentétben áll a rokkantsági nyugdíjra jogosító feltételek elveivel, és olyan következményeket vonhat maga után, hogy új eljárással, új feltételek mellett mérik majd fel a munkaképességeiket.
Csupán a családi nyugdíjban részesülők nem tehetik azt meg, hogy egyszerre élvezik a nyugdíjat és az általuk végzett munkáért járó összeget is felveszik. Alapvető elvi kérdés, hogy a családi nyugdíj kifizetésére csak azok a személyek jogosultak-e, akiknek megoldatlan az anyagi helyzetük. Hangsúlyozni kell azt is, hogy a családi nyugdíjra való jogosultság szerzett jog, amit nem lehet elveszíteni tegyük fel azzal, hogy valaki munkaviszonyba lép, csak össze kell hangolni a biztosítást megfelelő módon, és arra az időszakra, amíg az adott személy foglalkoztatottá válik, fel kell függeszteni a családi nyugdíj kifizetését. Amennyiben még tart ez a folyamat, és időközben a törvényes feltételek módosulnak, akkor mindig azt a törvényt kell alkalmazni, amelyik a jogi státus módosulásának pillanatában érvényben van. Ez jelentheti azt is, hogy hosszú távon bekövetkezik a családi nyugdíjra való jog elvesztése az alatt az idő alatt, amíg az érintett személy munkaviszonyt létesít. Ez a kérdés egyértelműen kissé kockázatos.
