Az LCD-TV esetében csupán a képernyő nagysága, felbontása, illetve az, hogy hány képkockát jelenít meg másodpercenként, nem biztos, hogy elegendő információ. A további funkciók, melyekkel a TV rendelkezik, hasonlóan fontosak lehetnek. Ezek közé tartozik például a digitális adások vételének lehetősége.
Múlt héten, amikor a HD-rezolúcióval foglalkoztunk, említettük azt is, hogy az LCD-kijelzőnek van úgynevezett látószöge. Ez azt takarja, hogy a tévé képe minimális torzulással milyen szögből nézhető. Az LCD-technológia hátránya a polarizált fény, minek következtében ha nem pontosan szemből nézzük a képet, akkor nem ugyanazzal a fényerővel látjuk azt, sőt a színek is torzulnak. Sok esetben ha oldalról nézünk egy-egy adást, egészen más színeket látunk a képen, egy-egy szín akár teljesen eltűnhet vagy invertálódhat. A korszerű készülékeknél ez a probléma már jórészt ki van küszöbölve, azonban figyeljünk arra, hogy a látószög minél nagyobb legyen, vásárlás előtt kapcsoltassuk be a készüléket és nézzük meg különböző szögből a képet (alulról, felülről, oldalról). Vigyázzunk, az eladók is ismerik a látószögből adódó problémákat, ezért amikor mutatják a készüléket, szándékosan a készülék elé állítanak bennünket és így mutatják meg a jó képet, mely már otthon egy oldalsó fotelből nézhetetlen lehet! Ugyanígy legtöbbször nem is tudjuk mi az a PIP, POP stb. Íme a rövid magyarázat:
Ezen több kép egyidejű nézését lehetővé tevő rövidítések esetében a legtöbbször nem két tévéadásra értik ezt, hanem a tévé két különböző bemenetére, például a számítógép vagy a játékkonzol mellett lehet tévéadást is nézni, és fordítva. Ha két csatorna adását szeretnénk egyidejűleg nézni, akkor olyan változatot keressünk, amelybe két hangoló egység, úgynevezett tuner van beépítve – a legtöbb készülék egy tunerrel rendelkezik.
De ha már a tunernél tartunk, érdemes odafigyelni arra, hogy a készülék képes legyen fogni az új, digitális adásokat, vagyis kompatibilis legyen a DVB-T szabvánnyal. Magyarországon már foghatók a digitális adások, és hazánkban is van már próbaüzemű adó. Várható, hogy hamarosan minálunk is elkezdődik az átállás, ugyanis a környező EU-s országok meg fogják ezt követelni. A DVB-T mellékesen egy MPG2-ben (esetleg H.264-ben, de ezt még nem használják) kódolt adást, és vele párhuzamosan MPEG3-ban kódolt hangot biztosít. Akár a digitális szatellitvevők esetében (lényegében a rendszer ugyanaz, csak földi viszonylatokban), lehetőség van több hangcsatorna, feliratok biztosítására különböző nyelven, EPG-re (elektronikus műsorfüzet), teletextre, illetve különböző minőségű adásokra (akár HD-minőségben is működhet a csatorna). A digitális adás előnye, hogy nem fordulhat elő szellemkép, képtorzulás zavarás miatt, gyenge jel esetén havas kép, ha van képünk, akkor azt teljes minőségben nézhetjük, a másik véglet, hogy nincs képünk – nincs átmenet. Természetesen a digitális kép mellé a tükörsima szót szokták párosítani, azonban sok minden függ az aktuálisan használt kódolástól is. Sok esetben a gyors mozgásnál érzékelhető egy-egy pillanatra a kép kockásodása, habár ennek kiküszöbölése érdekében egy-egy sportesemény idejére a szolgáltatók módosítják a kódolást, hogy ez ne legyen zavaró.
Akik közel laknak a magyar határhoz (körülbelül Becse vonaláig), probléma nélkül foghatják a magyarországi digitális adásokat. Jelenleg hét adás fogható digitálisan: RTL Klub, TV2, Duna II Autonómia, és teszt jelleggel az Euronews klasszikus felbontásban ; illetve HD minőségben az m1, az m2 és a Duna TV. Továbbá van két fizetős csatorna is: az ATV és a Hír TV. A megfelelő digitális vevőkészülék mellett szükségünk lesz széles sávú tetőantennára, illetve egy ehhez párosuló széles sávú erősítőre. Azok, akik a magyarországi adásokat nézik, legtöbbször már megfelelő felszereléssel rendelkeznek a digitális adások vételéhez is, csupán a digitális vevőkészülék hiányzik. Természetesen ha valaki nem szeretne új tévét vásárolni, akkor beszerezhet egy DVB-T vételére alkalmas SetTopBoxot (olyan, mint a szatellit receiver, csak a DVB-T szabványra gyártják), mely a tévé elé kötve biztosítja az analóg tévék számára a digitális adások vételét, azonban ilyen esetben sokszor csak a klasszikus tévéfelbontásra van lehetőségünk, le kell mondanunk a HD minőségről. Akik új tévét vásárolnak, mindenképpen ellenőrizzék, hogy alkalmas-e a készülék a DVB-T vételére, ugyanis a régi csak analóg, illetve a kombinált analóg és digitális készülékek között az árkülönbség igen alacsony (legtöbbször 1-2 ezer dinár ugyanaz a modell esetében). Az analóg adások vételére ugyanis 2015 után nem lesz lehetőség.
