Már szinte unalmas a szakemberek utóbbi időszakban hangoztatott kijelentése, amely szerint az aktuális év a Linux éve lesz. Egyik sem lett az, annak ellenére, hogy térhódítása jelentősen növekedett a 2004 előtti időszakhoz képest. Nem igazán jelentett erős konkurenciát sem a Macintosh, sem a Windows üzleti területén. Egyre-másra születtek az áttérünk a Linuxra projektek, melyek némelyike megbukott, elsősorban a tervezési hibáknak köszönhetően (az osztrák óvodákban olyan szoftvert vettek, melyek nem működnek Linux alatt, majd áttértek volna Linuxra, és hasonló esetek...).
A lendület a bukások ellenére sem csökkent, a németek, a franciák kitartanak elképzelésük mellett, hogy saját állami szerveikben lassan, de biztosan olyan platformra térjenek át, mely nyílt forráskódú, illetve ingyenes, még ha az egy saját maguk által módosított Linux disztribúció is. Ezzel azon irányba tolták ki a fejlesztéseiket, hogy függetlenítsék magukat a Microsoft hatalmától és befolyásától. Az áttérések sorozatát az Office-csomagok lassú váltásával kezdik, pontosabban, hivatalosan elfogadott Office formátumként a Open Document Format specifikációját szeretnék forszírozni. A nyílt standard ezzel hatalmas támogatást kapott, ugyanis ha az államapparátusok azt elfogadják és állandó használatba kerül a hivatalos dokumentumok küldésére, akkor azt az Office-csomagok (a Microsofté is) előbb fogják támogatni (nem csak az OpenOffice, és a köré épülő megoldások). Ennek nagy előnye végre egy egységes gép és szoftver független formátuma lenne, melyhez könnyen lehet további programokat illeszteni. A formátum ellenzéseként a Microsoft is standardizálta a saját XML-en alapuló új formátumát, azonban annak dokumentálása továbbra sem nyitott teljesen.
A nyugati államok eddigi lassú törekvései azonban nem hoztak olyan méretű fellendülést a Linux piacán, mint amilyenre a szakemberek számítottak. Azonban újabban a legnagyobb és leggyorsabban növekvő piacok is hátat szeretnének fordítani a Microsoftnak. Kína után már az oroszok is saját Linux disztribúciókon dolgoznak, céljuk, hogy lecseréljék microsoftos gépeiket. Ezek a törekvések annak ellenére folytatódnak, hogy a legnagyobb szoftveróriás kedvezményekkel próbálja visszahódítani ezen területeket (egyes keleti országokban jelentősen olcsóbban árulják a Windowst, mint a nyugati területeken). Azonban a Microsoft előnye mindaddig nagy mértékű marad, amíg az oktatásban csak a Windows és az erre a platformra fejlesztett szoftvereket tanítják, ugyanis a munkások átképzése hatalmas pénzekbe kerülne, többe, mint a Windows megvásárlása. Végül, ha kicsit visszamegyünk a történelembe, a nyolcvanas-kilencvenes évekbe, láthatjuk, hogy a Microsoft éppen az oktatásnak nyújtott ingyenes szoftverekkel teremtette meg a hatalmát Amerikában és ezen keresztül a többi államban is. Ezt bővítette ki a saját certifikátumaival, melyek segítségével szakképzi az embereket a saját termékeik használatára, illetve oktatására. Ezen az úton minden nagy intézményben vezető beosztásba kerültek olyan szakemberek, akik elsősorban a Windowshoz értenek, és nem hajlandók további energiát, illetve pénzt fordítani arra, hogy más téren is tájékozottak legyenek.
Azonban úgy látszik, hogy a gazdasági válság ezen a téren is változást hozhat, mégpedig nem máshol, mint Amerikában. Az amerikai egyetemeken elindult ugyanis egy Szabadítsuk fel a pingvint elnevezésű projektum, mely során az oktatási intézményekbe Linuxszal telepített gépek kerültek. Szeptember és december között ugyanis több mint húszezer darab számítógépet szereltek mintegy háromezer iskolába az Egyesült Államokban, így már az oktatásba is beszivárgott a Linux. Ez hosszú távon olyan emberek képzését teszi lehetővé, akik nem csupán a Microsoft által gyártott rendszereket és programokat fogják ismerni, hanem az alternatív megoldásokat is, ennek következtében nyitottabbak lesznek azok használatára is.
Csupán az a kérdés, hogy erre a Microsoft hogyan reagál, és hogyan alakítja át licencelési stratégiáját, ami a mai kornak már nem megfelelő.
