A nosztalgiázóknak kedveskedik az Obsidian Entertainment a Neverwinter Nights 2 nemrég megjelent második kiegészítőjével, a Storm of Zehirrel. Olyan játékfunkciót élesztett fel, amit régóta nem láttunk szerepjátékokban: egy teljes kalandozócsapat irányítását. Jelentéktelen részletnek tűnhet, hogy egy árva hőst irányítva játsszuk végig a történetet, vagy egy teljes csapattal, de ne felejtsük el, a tíz éve megjelent Baldur’s Gatet is többek között azért szerettük, mert kedvünkre alakíthattuk a csapatunkat.
Régi-új funkció a világtérképes utazgatás is. Csapatunk egy tagját kiválasztva vezérként indulhatunk felfedezőkalandra, kereskedőútra vagy küldetést teljesíteni. Érdemes olyan vezért választani, aki az adott terepen van otthon, pl. a Ranger a vadonban tudja a legjobban kihasználni túlélő, lopakodó képességeit. Elég sűrűn és véletlenszerűen találkozhat csapatunk portyázó vadakkal, rablókkal vagy egyéb kellemetlenségekkel, ilyenkor jól jöhet az, hogy el tudunk bújni előlük. De akár titkos rejtekhelyeket, kincseket és műtárgyakat is találhatunk, miközben bóklászunk, felszerelve, gazdagítva ezzel a csapatunkat.
A kereskedelem szerves része a játéknak. A mese is azzal kezdődik, hogy biztosítanunk kell egy szállítmányt, amíg az a Kard-partról (Sword Coast) a Samarach dzsungelébe ér. A háborúk sújtotta területeken újra kell építeni az üzleti kapcsolatokat, ez a fő célunk a játékban, miközben mi is szállíthatunk árut hajóval vagy karavánnal, ezzel egy kis extra profithoz jutva. Az adásvétel egy egyszerű menüben történik. Gyakran be sem mehetünk a városokba, csak ki kell választanunk, hogy a három lehetséges jószág (érc, fa, bőr) közül mit adunk-veszünk, majd pihenhetünk a fogadóban, mielőtt folytatnánk utunkat.
Az eddigi részekkel ellentétben kevésbé hősies a karakterünk, de a történet sem kimondottan epikus. Alacsony szinten, szegény zsoldosként kezdünk, és a mese végére sem leszünk ország-világ által dicsőített hős – többek között azért, mert nem igazán bíznak ránk hőstetteket. Ez most ilyen játék, de a szabad kalandorainknak talán éppen ilyen beállítás felel meg legjobban. Nem sietünk sehova, nem akarja leigázni világunkat semmilyen Árnyékok királya, csupán a gazdag kalmár kelméit kell visszaszerezni az (erdő-)sarki farkas barlangjából, aki éppen masnit köt belőlük kölykeinek.
A csapat irányítását a csatákban a mesterséges intelligenciára (MI) is bízhatjuk, de választhatunk teljes kontrollt is, minden karaktert külön irányíthatunk. Kézi vezérléssel értelemszerűen jóval tovább tart minden egyes összecsapás lebonyolítása, ám a régi játékokban is sokan szívesen elszöszmötöltek ezzel, így ez nem zavaró. Valós időben zajlanak az események, de sűrű szüneteltetéssel precízen adhatunk parancsokat, mintha körökre osztott lenne a játék. Az NWN2 kényelmetlen parancs-menüi itt további bonyodalmakat okoznak, hiszen legalább négy karakternek kell utasítást adnunk... MI-t választva (persze saját karakterünket nekünk kell irányítanunk ebben az esetben is) gyorsabban túl lehetünk a harcokon, de csapattársaink valószínűleg ellövik minden képességüket – ami szükséges lehet, ha egy hegyi óriás támad ránk, de egy vaddisznóra kár erős varázslatot pazarolni. A csapatjáték lehetőségéről persze rögtön az jut eszünkbe, hogy ezt akár a barátainkkal is játszhatnánk az interneten. És tényleg, nagyon jól működik ez a rendszer többjátékos üzemmódban, annak ellenére, hogy az Obsidian nem ajánlja a Storm of Zehir kiegészítőt társasjátékra.
Még néhány különleges finomítást is észrevehetnek az igényes játékosok. A párbeszédopciókat úgy dolgozták ki, hogy jobban figyelembe vegye a karakterek szociális képességeit. A dialógusok közben szabadon váltogathatjuk a karaktereinket, így ha szeretnénk blöffölni, megfélemlíteni, csábítani, azt a legfurfangosabb kalandozónkkal tehetjük. A csapatmunkából a harctéren is előnyt kovácsolhatunk. A véletlenszerű támadók elijeszthetők, ha megfelelő formációba áll osztagunk, ill. ha már harcra kerül sor, hátulról támadva az éppen mással elfoglalt ellenfelet, bónusz sebzést okozhatunk.
Grafikailag is megújult egy kicsit a játék, a dzsungel a legrealisztikusabb környezet eddig a Neverwinter-játékokban. A pályatervezés is rendben van, bár a helyszínek elég kicsik, és gyorsan bejárhatók. A kiváló zene mellett sajnos a szereplők hangszinkronja élettelenre és unottra sikerült, ez a legfeltűnőbb hiányossága a játéknak.
Mindenképpen dicséretes, hogy olyan dolgokat valósított meg az Obsidian Entertainment a Storm of Zehirben, amit a szerepjátékosok már régóta várnak. Kár, hogy az NWN2 már-már ósdi játékmotorjában kicsit mesterkéltnek tűnik a csapatirányítás, látszik, hogy eredetileg nem erre tervezték. Az új kiegészítő viszont emellett más újítást is hozott, remélhetőleg sok érdekes, ingyenes kalandmodult szerkesztenek majd a rajongók és hobbi játékfejlesztők az új eszközökkel, ugyanis a Neverwinter-játékok rendelkeznek az egyik legnagyobb ilyen, úgynevezett modder közösséggel.
A játékot rendelkezésünkre bocsátotta az újvidéki gameS számítógépes és konzolos játékszaküzlet, mely Újvidéken, a Sad Novi Bazaar Áruház harmadik emeletén található. Újvidék, TC Bazaar, Bulevar Mihajla Pupina 1. Tel.: 021/521-357. e-mail: bazaar@game-s.co.yu. Weboldaluk: www.game-s.co.yu.
