Annak idején az MP3-nak a számítógépek hozták meg a sikert. Ez volt az a formátum, amely lehetővé tette a zene kényelmes tárolását, és megfelelő minőségű visszajátszását a számítógépeken, majd a különböző asztali és hordozható lejátszókon. A formátum legnagyobb hibája, hogy veszteséges eljárásról van szó, vagyis az eredeti hanganyagból egyes frekvenciák, hangok elvesznek, így nem lehet visszaállítani az eredeti zenét. Természetesen ez a „veszteség” a zenéből az olyan információkat, hangokat törli, melyeket az emberi fül a felépítése miatt nem érzékel, nem képes különbséget tenni a két hang között. Sokan azonban nem elégszenek meg egy nem teljes hanganyaggal, egyes vájt fülűek képesek érzékelni az MP3 és a valódi zeneszám közötti különbséget. A legtöbb eljárás azonban nem képes veszteség nélkül nagymértékben tömöríteni a hanganyagot. Ennek kiküszöbölésére több formátumot is kidolgoztak, azonban közülük csak egynek sikerült egyre nagyobb popularitásra szert tennie, a teljesen ingyenes és nyílt forráskódú FLAC-nek.
Az eljárás lényegében egy optimalizált hangtömörítés, mely átlagosan felére tömöríti az eredeti zeneszámot, anélkül, hogy romlana a minőség. Lehetőség van akár 8 csatorna tömörítésére, melyeket csoportosíthatunk is mint sztereó vagy 5.1 surround, amikor az eljárás figyelembe veszi ezen hangcsatornák hasonlóságait, így érve el még nagyobb tömörítési arányokat. A mintavételezés történhet 4–32 bites mélységig, illetve bármilyen mintavételezési sebességen 1 Hz-től 1MHz-ig. Tehát egy igen rugalmas eljárásról van szó, mely minden körülményre képes illeszkedni, a felhasználó, illetve a tömörítendő hanganyag igényei szerint. A hanganyag mellett más információk tárolására is lehetőség van a fájlon belül, azonosítás, jelölések céljából, nem csupán a szerző, előadó neve kerülhet a fájlba, hanem akár egy CD CUE információi is, így lehetőség van a valódi audio CD minden információjának elmentésére és reprodukálására is (CD-Text, számok közti határok jelölése stb.). Mindezen információk mellett tárolódnak a sérüléseket jelölő CRC és MD5-sum információk, ennek alapján meg lehet határozni, hogy az átvitel során sérült-e valamelyik szám, illetve annak egy része – előbbi a lemezen tárolt számoknál fontos, utóbbi pedig a streamelés (internetes valós idejű hangtovábbítás) során.
Mindezen tömörítés, illetve kicsomagolás során az eljárás nem processzorigényes, viszonylag gyorsan tömöríthető, illetve a többi eljáráshoz képest sokkal gyorsabban kicsomagolható a zene. Akár egy P2-es gépen is valós időben tömöríthetünk, illetve kicsomagolhatunk, ugyanakkor a tömörített fájlok méretei nem sokkal magasabbak, mint a többi időigényesebb (lassúbb) eljárások esetében. A szoftveres és hardveres támogatás is jelentős, a legtöbb modern zenelejátszó és feldolgozóprogram támogatja a formátumot, amit a formátum a nyíltságával és ingyenességével ért el. Bármely programot választják a felhasználók, annak aktuális verziója minden operációs rendszeren nagy valószínűséggel támogatja a FLAC-ot, sőt egyes programokban már ajánlják is a veszteségmentes tömörített hanganyag tárolására. A többi hasonló formátumhoz képest a hardveres támogatás is jelentős, mind több hordozható lejátszó, illetve asztali eszköz beépíti magába a formátumot – természetesen nem a legolcsóbbakra gondolok. Hogy minden eszközben benne legyen, mint az MP3, még sok időnek kell eltelnie. A minőséges audio streaming terén azonban már elfogadott standarddá vált, elsősorban a European Broadcasting Union közbenjárására, mivel ők csakis ezen ingyenes formátumban sugározzák a minőséges online adásokat.
Mindazok, akik szeretnének teljes értékű, jó minőségű zenét hallgatni, e formátumnak a hivatalos oldala a http://flac.sourceforge.net címen található meg. 2003 óta sokat lépet előre a formátum az elfogadottság terén, lehetséges, hogy a megnövekedett internet és más médium kapacitása végett ez a jövő hanghordozó formátuma.
