A hardver terén ismét egy kompromisszummentes, jó telefont sikerült összeállítani, az erős, 400 Mhz-es processzor mellé 32 Gb-os integrált flash memória és 128 Mb-os RAM-memória párosul. Ezenkívül a telefonnal mindenfajta adatátviteli kommunikáció megvalósítható (WiFi, Bluetoth, HDSP), van benne GPS, FM rádió, öt megapixeles kamera (mely fényképeken kívül videofelvételeket is készít), sőt gyorsulásmérő is. Mindezt minőségi műanyag házba pakolták (hogy minél könnyebb legyen a telefon), az egyedüli fém rész csak az dizájnos keret lett. A billentyűzet kényelmesen használható, még ha első ránézésre furcsán kicsik is a gombjai. A gombok közti szabad tér elegendő, hogy a hosszabb ujjúak is tudják használni. A tuch screen sem eldobni való, megfelelően érzékeny, könnyen kezelhető. A hardvernél ki kell emelni a kamera minőségét, ami felülmúlja a konkurenciát, messze minőségesebb képet készít normális fényviszonyokban, mint bármelyik telefon, azonban sötétben a beépített ledes vaku sem sokat segít, jó képet lehetetlen csinálni vele. Az akkumulátornak nagy a kapacitása, azonban így is a telefon legfeljebb két napig üzemel – ne menjünk vele urbanizált környezeten kívülre. A telefon érdekessége, hogy a Nokia a specifikus csatlakozókat kihagyta, helyettük a kommunikációra klasszikus USB csatlakozó van előirányozva, mely porton keresztül történik a telefon töltése is (végre!). A fülhallgató-csatlakozás is egy standard 3,5 jack csatlakozón történik, tehát bármilyen fülhallgatót vagy erősítő eszközt rákapcsolhatunk a készülékre (pl. autórádiót). Azonban a hangvisszaadás lehetne minőségesebb, ha zenét hallgatunk akár minőségi fülhallgatón keresztül is, nem megfelelő a zene dinamikája. Sajnos ezen nem segít a hangszínszabályzó sem.
Ha a felsorolt minőségi hardvereszköz mellé egy hasonlóan jó szoftver is párosulna, akkor tényleg egy tökéletes telefont kapnánk. A szoftvernél sem a funkciók bőségével van probléma, mert akár a facebookra is közvetlenül küldhetünk anyagokat. Nem beszélve a több tíz egyéb jól kidolgozott programról, melyek minden más multimédiás és irodai funkciót hordozható eszközünkre helyeznek. A tesztelés során még nem is vennénk észre semmilyen komoly problémát, azonkívül, hogy a párhuzamosan túl sok elindított program lelassítja a telefon működését. Ugyanezt elérhetjük azzal is, hogy az összes grafikus effektust bekapcsoljuk, mely látványos ugyan, de borzasztóan terhelő. Azonban az internetes fórumok tanulsága szerint azok, akik siettek megvenni ezt a modellt, komoly szoftverproblémákba ütköztek. Volt, aki e problémák miatt többször is visszavitte a telefont a szervizbe. Az igaz, hogy a gyár nagyon gyorsan ad ki frissítést és hibajavításokat a telefonhoz, törekszik a gyermekbetegségek minél gyorsabb kiküszöbölésére, azonban egy ilyen márkás gyárnak nem lenne szabad ilyen bakikat elkövetnie. Azt is mondhatnánk, hogy szinte tesztelés nélkül került ki a gyárból a telefon, és az első felhasználók tesztelik azt élesben.
Ami még a szoftvert érheti mint kritika, hogy lassú. Időnként nem adja azt az érzetet, hogy egy erős processzor dolgozik alatta. Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy ez az összes symbianos telefonra jellemző, ennek az operációs rendszernek a hátránya – a sok előnye mellett ezt az egy problémát, úgy látszik, hogy sose javítják ki.
Összességében nézve egy nagyon jól kezelhető, multimédiás funkciókban gazdag, akár kommunikátort is helyettesítő telefont foghatunk a kezünkben potom hat-hétszáz euróért. Ha nem sietjük el a vásárlást, akkor lassan az összes szoftverprobléma is javításra kerül. A nálunk is kapható készülék egyes mobiltelefon-szolgáltatóknál megtalálható, azonban náluk sem jelentősen olcsóbb a kártyafüggetlen változatnál (sőt, ha még a méregdrága kétéves szerződést is figyelembe vesszük, akkor nem kifizetődő tőlük vásárolni).
