Miután kiválasztottuk a kívánt grafikus kezelőt, a telepítés egy lényeges részéhez értünk, a merevlemez particionálásához. Az openSUSE telepítője az ellenőrzés során átnézte a merevlemezünk tartalmát, és az alapján elkészített egy ajánlatot, figyelembe véve a lemez méretét, a rajta lévő adatokat és a szabad helyet. Amennyiben nem talált szabad partíciót, akkor valamely partíció megszüntetését vagy átméretezését ajánlja, azonban ezzel a lépéssel legyünk óvatosak, mivel a partíció törlése adatvesztéssel jár, átméretezése pedig hiba esetén az adatok összekavarodásához, esetleg elvesztéséhez vezet. Legjobb, ha még a telepítés előtt partíciót szabadítunk fel a lemezen – ahogyan azt még az elején írtuk.
A Linuxnak legalább két partícióra lesz szüksége, egy ún. swap partícióra, illetve a helyre, ahova a rendszerfájlok és az adatok kerülnek. A swap partíció méretének ajánlatos a RAM-memória kétszeresét választani, kivéve, ha nagyon nagy méretű RAM-memóriánk van (4Gb vagy ennél is több), amikor megegyezhet a RAM és a swap partíció mérete. A swap partíció az, ahova memóriahiány esetén a rendszer ideiglenesen kimenti a memória tartalmát, a Windowsokban virtuális memóriaként ismert.
A másik partíció a root partíció, amely az egész rendszer kiindulópontja. Erre kerülnek az indító fájlok és rendszerfájlok, erre csatolódik az összes többi partíció. Ha egyelőre csak kísérleti célra használjuk a rendszert, akkor nem szükséges elkülöníteni a rendszerfájlokat a felhasználói fájloktól, az egyszerűség kedvéért helyezzük egy partícióra őket. Ugyanígy tegyünk, ha kicsi – húsz gigabájtnál kisebb – a merevlemez. Azonban ha nagy diszkünk van és rendszeresen használni szeretnénk a rendszert munka vagy szórakozás cáljából, legjobb, ha készítünk egy harmadik partíciót is, amelyet /home-ként csatolunk a rendszerbe. A telepítő a nagy merevlemezek esetén ezt fogja alapértelmezetten felajánlani. E rendszernek van egy nagy előnye: ha megsérül a rendszerünk és újra kell telepíteni azt, problémamentesen átvihetjük személyes adatainkat és beállításainkat. A Linux rendszerek ugyanis minden személyes beállítást és adatot a felhasználó saját könyvtárába mentenek, ezek a könyvtárak a /home könyvtár alkönyvtáraikén jönnek létre. Ez az előny nagyban segíti a rendszert a hordozhatóságban, ha másik gépre átmásoljuk a könyvtárunkat, minden beállításunk és személyes adatunk megmarad, ugyanott folytathatjuk a munkát, ahol abbahagytuk. A rendszerfájlokra, ha van lehetőségünk (vagyis a root partícióra), hagyjunk 10-20 gigabyte helyet, a maradékot tegyük a home partícióba. Maga a rendszer jellegzetesen 4-5 gigabyte helyet igényel az összes felhasználói szoftverrel együtt, azonban mindenképpen hagyjunk további 4-5 gigabyte helyet az ideiglenes fájloknak és a log fájloknak (az ideiglenes fájlok néha néhány gigabyte helyet is elfoglalhatnak, miközben dolgozunk – különösen ha nagy fájlokkal dolgozunk).
Amennyiben nem értünk a particionáláshoz, legegyszerűbb, ha elfogadjuk a felajánlott elrendezést, ne kattintsunk a Create vagy az Edit partition setup gombra, csak a Next feliratú gombra. Azonban ha legalább minimális szinten ismerjük a particionálást, érdemes belenézni részletesen a Linux partíciók lehetőségeibe – esetleg kísérletezni is. Az Edit partition setup feliratú gombbal a felajánlott beállítást módosíthatjuk, a Create partition setup feliratúval pedig teljesen elölről kezdhetjük a particionálást. A particionálást grafikus módon egy kényelmes és áttekinthető kezelővel végezhetjük.
A particionálás befejeztével kattintsunk a Next gombra.
Olvasóink türelmét kérjük, néhány részben részletesen foglalkozunk a telepítéssel, ajánljuk, hogy csak azt követően kezdjenek hozzá a telepítéshez.
