A tv-készülékeket gyártóknál egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy hova tovább, mivel tudják rávenni a fogyasztókat termékeik megvásárlására. Az egyik ötlet a háromdimenziós képalkotás, amiről már beszéltünk. A másik ötlet szerint az internet bevezetése a tv-be és a számítógépes hálózat által egy központi vezérlőfunkcióval látnák el ezeket a készülékeket. Ezen ötletet arra alapozzák, hogy csak Európában az elmúlt évben több mint egymillió webezésre és levélküldésre alkalmas készüléket adtak el, illetve gyorsan terjednek az úgynevezett okos házak.
Az internethasználattal ellátott készülékek lehetővé teszik, hogy a számítógép nélkül is elvégezzünk egyes funkciókat, melyek a mai mindennapjainkban már megszokottak (e-mail, web, videokonferencia stb.). Ezen funkciókat bővítik ki úgy, hogy további eszközökkel kötik össze a tv-t. Amint a mobiltelefonnal is kapcsolatba lép a készülék, máris nagyobb felületen, kényelmesebben rendezhetjük híváslistánkat, kapcsolatainkat, de még az SMS-eket is. Az okos házaknak az egyik problémája pedig az, hogy kell valahogyan egy kijelzőt telepíteni, illetve megfelelő kezelő felületet (távirányítót) biztosítani. Ezt a funkciót is a tv vehetné át, elvégre felesleges a sok különböző kijelző, a rengeteg távirányító. (Akik nem tudnák, az okos házakban a különböző elektromos eszközök egy közös rendszerbe vannak kötve, így azok működése, illetve együttműködése is központilag irányítható, amivel energiát lehet megspórolni, illetve további kényelmi szolgáltatásokat biztosít). Így a tv kijelzője és távirányítója kapná meg a ház és az összes elektromos készülék központi vezérlését (habár nem a tévé a rendszer központja, csak a kezelőfelülete). Erre a rendszerre már 15 gyártó által használt egyezményes felületet is kialakítottak, melyet remélhetőleg hamarosan szabványosítanak is (elég nagy akadály lenne a terjesztésben, ha egy ház csak egy adott gyártó készülékeivel lenne képes együttműködni). Ezt a rendszert a Philips is favorizálja és valószínűleg HbbTV néven találkozhatunk vele a jövőben.
Ez azonban magával hoz egy másik problémát is, mégpedig a távirányítók újragondolását. Már most is rengeteg fejfájást okozhat a távirányítón a rengeteg funkciógomb, sokszor gondolkodnunk kell, hogy mit is kell megnyomnunk – nem beszélve az idősebb személyekről, akik már végképp nem igazodnak el a gombok kavalkádjában. Az új funkciók új gombokat is jelentenének, ami már szóba sem jöhet. A gyártók azonban már bejelentették, hogy az idei IFA 2010 berlini híradástechnikai kiállításon már láthatók lesznek az első, mindössze 5-6 gombos átalakított távirányítók. Arról nem derültek még ki részletek, hogy ezt hogyan gondolják elérni, jelenleg erre ugyanis két mód áll rendelkezésre. Az egyik szerint egy érintőképernyőt építünk a távvezérlőbe, melyre kihelyezzük a gombokat, vagyis így mindig olyan gombot hozunk létre, amilyen funkcióra éppen szükség van (egyfajta menüt hozunk létre a távirányítóban).
Ennek a módszernek a nagy hátránya, hogy a távirányítót kell nézni vezérlés közben, vagyis nem lehet vakon vezérelni. A másik módszer is ugyanilyen menürendszer, azonban itt nem a távirányítón látjuk azt, hanem a tv képernyőjén, és a különböző jelek vagy színek jelzik, hogy mely gombot kell aktuálisan megnyomnunk a kívánt funkció működésbe léptetéséhez. Ennek a módszernek a hátránya a sok lépés mire egy-egy funkcióhoz eljutunk (gondoljunk bele, végig kellene sétálni a menün ahhoz, hogy a némítás opciót megnyomhassuk, pedig csörög a telefon...). Van ugyan még egy lehetőség, azonban ezt már mint opció is elvethetjük. Voltak próbálkozások arra, hogy gombkombinációkkal leváltsák a sok gobot, azonban ez azt jelenti, hogy meg kellene tanulnunk, milyen gombok együttes lenyomásával milyen funkciókat érnénk el – erre az emberek nem hajlandóak. Tehát mindenképpen kíváncsian várjuk milyen ötletes megoldás születik a probléma megoldására.
Habár igen nagy az érdeklődés az ilyen központosított vezérlések iránt, még mindig nem nevezhetjük egy kiforrott, végleges rendszernek, még rengeteg fejlesztésre lesz szükség, illetve nagyon sok embert meg kell győzni a technológia létjogosultságáról. Így a legmerészebb elemzők is 2013–2015 környékét jelölik meg legkorábbi dátumnak a hibrid tv-k elterjedéséhez.
