A szív- és érrendszeri betegségek továbbra is csaknem minden második halálesetért felelősek Szerbiában. A Dr. Milan Jovanović Batut Szerbiai Közegészségügyi Intézet adatai szerint 2024-ben 46.841 ember halt meg ezeknek a betegségeknek a következtében, ami az összes haláleset 47,7 százalékát jelenti. Ez átlagosan napi 128 halálesetnek felel meg, vagyis tizenegy percenként veszíti életét valaki szív- és érrendszeri betegség miatt.
Tavaly 21.654 akut koronáriaszindrómás esetet regisztráltak, közülük 15.693 személynél diagnosztizáltak akut szívinfarktust. Akut koronáriaszindróma következtében 4588 ember halt meg, és minden ötödik áldozat 64 évnél fiatalabb volt. A legmagasabb megbetegedési arányt Dél- és Kelet-Szerbiában jegyezték fel.
Savo Pilipović, a Szív- és Érrendszeri Betegek Egyesületének elnöke szerint különösen aggasztó, hogy sokan életük legaktívabb időszakában halnak meg. Hangsúlyozta, fontos a betegség első jeleinek időben történő felismerése, az orvoshoz fordulás, valamint a terápia és a rendszeres ellenőrzések betartása.
Ivana Nedeljković, a Szerbiai Kardiológusok Egyesületének elnöke kiemelte, hogy a korszerű kardiológiának a kezelés mellett elsősorban a megelőzésre és a betegségek korai felismerésére kell összpontosítania. A legfontosabb kockázati tényezők közé tartozik a magas vérnyomás, a dohányzás, a magas vércukorszint, a mozgáshiány és az elhízás.
A szív világnapját 2000 óta tartják meg a Szív Világszövetség kezdeményezésére, hogy felhívják a figyelmet a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésének fontosságára.
Nyitókép: Pixabay
