Az Applének 28 nap elegendő volt, hogy eladjon egymillió példányt az újragondolt táblaszámítógépéből, az iPadből. Összehasonlításként, a ma már 50 millió felett tartó iPhone okostelefonnak 74 nap kellett, hogy elérje ezr az eredményt. Az iPad megjelenése előtt éppen ezekkel az okostelefonokkal érveltek a tábla PC életképességében kételkedők, kevesen tudták elképzelni, hogy a laptop és a telefon közé hogyan illeszkedhet be egy ilyen átmenetinek látszó termék, miért lenne rá szüksége bárkinek is?
Az új termék felépítéséről már írtunk, de akkor még sok volt a kérdés a használhatóságával kapcsolatban. A puding próbája az evés, tartja a mondás, és a választ ebben az esetben is a többnyire boldog felhasználók adták meg: a rendkívül hosszú ideig tartó akkumulátoros üzemidő, az egyszerű, érintőképernyős irányítás, és a könnyű, kb. félkilós súly nyerte meg a vásárlókat.
A termék annyira praktikus, hogy hétköznapi felhasználásnál, de egyszerűbb munkák elvégzésénél is az iPad teljesen leváltotta a laptopot az emberek életében. Még a külön vásárolható bluetooth billentyűzettel együtt is sokkal könnyebb hordozgatni a nappali ügyködés során, mint a laptopot. Otthoni munka vagy szórakozás alatt a kijelzőt és a billentyűzetet külön-külön, kényelmesen elhelyezhetjük, dolgozzunk akár asztalon, akár a kanapén vagy az ágyban. Persze komoly munkára nem alkalmas, de az átlagfelhasználó alkalmazásainak többsége különben sem teljesítményigényes. Váratlan felhasználási módot találtak például a grafikusok, akik az úgynevezett fingerpainting (nyomás- és dőlésszög-információ nélküli vonaldigitalizálás) technikával rajzolnak rajta.
Az Apple sikere sok gyártónak megnyitotta a szemét, így sorra jelentenek be különböző tábla PC-ket, Google Android és Windows platformokra, ARM vagy Intel Atom processzorokkal. A konkurenciának azonban nehéz dolga lesz ezeken a platformokon megvalósítani a 10-12 órás üzemidőt. Kb. 2-3 év fejlesztési időt kell behozniuk fél év alatt, miközben az Apple már a következő generációt fejleszti.
