A világgazdasággal kapcsolatos elemzések többsége az USA és Kína kapcsolatait, egymás közötti viszonyait vizsgálja, miközben van egy harmadik esélyes is. A trendek alapján egyáltalán nem kizárható fejlemény, hogy a XXI. század „nyertese” India lesz. Ennek tükrében érdekes fejlemény, hogy a vasárnap megtartott nyilvános beszédében Narendra Modi, India miniszterelnöke arra kérte az állampolgárokat, hogy ne külföldi gyártmányú, hanem helyi termékeket vásároljanak. A kormányfő nagyszabású önellátási kampányt jelentett be, amit azzal indokolt, hogy India és az Amerikai Egyesült Államok kereskedelmi kapcsolatai jelentősen megromlottak. Az amerikai elnök 50 százalékos vámot vetett ki az importált indiai árukra, Modi pedig erre válaszul az Indiában gyártott áruk használatát szorgalmazta. Kampányokat indítottak az Indiában rendkívül népszerű amerikai márkák, köztük a McDonald’s és a Pepsi bojkottjára. India ma már a világ legnépesebb országa. A mintegy 1,4 milliárd fős lakossága jelentős piacot jelent az amerikai termékek számára. Az amerikai online kiskereskedő, az Amazon weboldalán vásárolnak sokan. Az elmúlt években az amerikai márkák jelenléte már India kisebb városaiban és a településeken, falvakban is egyre erőteljesebb lett.
A befolyás gazdasági eszközökkel is növelhető
A kereskedelem olyan meghatározó emberi tevékenység, amely történelmünket is alakítja. Nem újkori jelenségről van szó. A XVI. század második felében és a XVII. század elején született meg a merkantilizmus elmélete. Abban az időben az ismert világ fejlettebb részein a kereskedelem vált olyan vonzó tevékenységgé, amelyért a világ minden nemzete versengeni kezdett. Az elnevezés a latin mercator – merkátor szóból származik, ami kereskedőt jelent. A Velencei köztársasághoz hasonló, élénk kereskedelmet folytató városállamok szemlélete és életfilozófiája alapján, illetve azok jelentős sikerei láttán, az akkori kor haladó szellemű gondolkodói a kereskedelemben látták a katonai befolyás és a társadalmi hatékonyság alapvető forrását. A stratégák már akkor is jól tudták, és ma a nagyhatalmak katonai doktrínái fontos részét képezi az elv, miszerint a teljes sikert nem lehetett kizárólag katonai eszközökkel biztosítani. A sikeres kereskedelmi nemzet az alacsonyabb árak és bérek segítségével biztosíthatja befolyását és a fennmaradását. A korai merkantilizmus idejében is úgy vélték, hogy a gazdagság forrása a külkereskedelem, azon belül az export, az importot pedig korlátozni kell, mert az a versenytársaknak jelent nyereséget.
Amerikai államkapitalizmus?
A globális gazdaság meglepő ellenálló képessége töretlen, annak ellenére, hogy Donald Trump elnök gazdaságpolitikai intézkedései növekvő bizonytalanságot okoznak. A piacok és a befektetők egyelőre nem reagálnak pánikszerűen a kereskedelmi feszültségekre és a jegybanki függetlenséget érintő kihívásokra – olvasható egy friss világgazdasági elemzésben, amit a Reuters hírügynökség tett közzé. Trump elnökségének eddigi szakaszában az elnöki intézkedések miatt számos kihívás érte a globális gazdasági rendszert. A jelentős vámsokkok sem okoztak komolyabb zavarokat. Vannak olyan vélemények, melyek szerint az amerikai államkapitalizmus új formájának kialakítása zajlik. A világ részvény- és kötvénypiacai, valamint általában szemlélve a gazdasági aktivitás meglepően zavarmentes maradt. Ezért egyelőre nehéz megítélni, hogy az államkapitalizmus egyben egyfajta álomkapitalizmus is lehet. Újabb jelenkori fejlemény a témában, hogy a napokban Hszi Csin-ping kínai elnök telefonbeszélgetésben kérte Donald Trump amerikai elnököt, hogy tartózkodjon a korlátozó kereskedelmi intézkedésektől. Egyelőre tehát nem beszélhetünk világgazdasági krízishelyzetről, vagy összeomláshoz közeli állapotokról. Sokan azonban úgy érzik, hogy a mostani gazdasági helyzet nem áll túl szilárd alapokon. Lehet, hogy a vámok hatásai csak később mutatkoznak meg igazán, és az amerikai kormányzat lépései is nehezen előreláthatóak. Az események egyik következményeként tapasztalható, hogy Afrika piacait egyre inkább elárasztják a kínai termékek. A kínai–afrikai kereskedelem rekordot döntött. Elemezők arra figyelmeztetnek, hogy az olcsó áruk lehetőséget, de egyben kockázatot is jelentenek a kontinens számára. Akik hosszú távon gondolkodnak, úgy vélik, Afrika lehet a jövőben a világgazdaság egyik fő motorja. Az afrikai kontinens már rövid távon is az egyik legnagyobb nyertese ennek az átrendeződésnek. A kínai export soha nem látott ütemben növekszik, miközben az amerikai jelenlét folyamatosan gyengül. Az olcsó kínai termékek elárasztják a piacokat, a kínai beruházások pedig az ország befolyását erősítik Afrikában. Erre lehet úgy is tekinteni, hogy Afrika felemelkedését szolgálja, más nézőpontból a kontinens újabb kori gyarmatosításaként tekinthetünk rá.
Nyitókép: Pixabay
