A pillanatnyi vízügyi helyzetkép azt sugallja, hogy kisvizes év küszöbén állunk. A Duna vízgyűjtő területének Nagymaros feletti szakaszán ugyanis a hóvízkészlet alig több mint öt köbkilométert tesz ki.
                                                    
                    Horgászat-Vadászat
                                                            Egyetemista koromban – ami olyan régen volt, hogy ha sikeres szerelmi légyottról lenne szó, és a feleségem megtudná, már nem is haragudna érte – szokásom volt vizsgára készülve egyes érdekes fejezetek mellé a lap margójára írni véleményemet, hol és mit kell még az adott kérdéshez hozzáolvasnom. Erről azóta se tudtam leszokni, ezért időzzünk el egy nemrég olvasott hír kapcsán a margóra került bejegyzésnél.
                                                    
                    
                                                            Tudjuk, a kép láttán honlapunkon sokan nemtetszésüket fogják kinyilvánítani. Tegyük hozzá: amit a képen látunk, az nekünk se tetszik.
                                                    
                    
                                                            Magukat „semleges civilek”-nek vallóktól, vadászatot és vadászokat egyaránt megvetőktől – álláspontjukat megindokló érvként – számtalanszor hallottuk, hogy a vadászatot csakis akkor tudnák elfogadni, ha a nyúlnak is lenne puskája. De nincs!
                                                    
                    
                                                            Ki ne ismerné azt a mondást, mely szerint sok az eszkimó és kevés a fóka? A múlt század második felében a valamikori Jugoszlávia vezetői a munkásönigazgatás mellett kiagyalták az általános honvédelem fogalmát is.
                                                    
                    
                                                            Végre leesett az első idei hó – mondhatnánk hogy az első hó ezen a télen –, amely ezúttal nemcsak az utakat karbantartó vállalatokat lepte meg, hanem számos vadászegyesületet is. Történt ugyanis, hogy sok egyesületi vezető, illetve a vadgazdálkodással megbízott személy úgy vélekedett, hogy az enyhe időjárásnak köszönhetően a vadon élő állatok találnak elegendő táplálékot a határban, ezért felesleges elkezdeni az etetést.
                                                    
                    
