A kőolaj ára ismét meghaladta a 100 amerikai dollárt hordónként: a továbbiakban minden az orosz–ukrán, valamint a közel-keleti konfliktusok alakulásától függ – mondta Željko Marković energetikai szakértő a Szerbiai RTV műsorában. Hozzátette: a piac nagyon gyorsan reagál az eseményekre, főként azokra a problémákra, amelyek a szállítást érintik a Hormuzi-szoroson.
A szakember emlékeztetett, hogy hasonló gondok már korábban is akadtak, amelyek következményét a közelmúltban meg is tapasztalhattuk. Párszor már megugrott a nyers kőolaj ára, majd csillapították a mozgását annak reményében, hogy a közel-keleti konfliktus megoldódik. Erre eddig nem került sor, azonban Szaúd-Arábia újra a Hormuzi-szoros felé irányítaná a szállítmányai egy részét: a nagy teherhajók áthaladásának lehetősége azonban hónapról hónapra változik – mutatott rá Željko Marković, aki szerint további problémát okoz, hogy a konfliktusok miatt a kőolajszállításhoz szükséges infrastruktúra sem működik. A kérdésre, hogy a nemzetközi gondok miatt a nyers kőolaj ára elérheti-e ismét akár a hordónkénti 150 amerikai dollárt is, a szakértő nem válaszolt egyértelműen. Kiemelte ugyanis, hogy a drágulás elsősorban a globális konfliktusoktól függ: korábban már előrelátták, hogy a nyár végére mérséklődik a kőolaj ára, ez azonban mégsem történt meg. Amennyiben a konfliktusok csillapodnak, és a Hormuzi-szoroson történő szállítás is normalizálódik, akkor az árak lassan lefelé haladhatnak – mondta a szakember.
Željko Marković szerint a szerb állam számára a dízel beszerzése fontosabb, mint a benziné, hisz az iparban és más stratégiailag jelentős ágazatokban is leginkább a dízelt használják, beleértve az ország védelmét is. A feldolgozott kőolajtermékek nagykereskedelmi árai azonban sokkal nagyobb mértékben növekedtek, mint a nyers kőolajé: a közel-keleten működő kőolaj-finomítók ugyanis a háborúban károsodtak vagy megsemmisültek, de az orosz feldolgozók közül is sok hasonló sorsa jutott – magyarázta a drágulást a szakértő. Hangsúlyozta, hogy míg korábban Oroszország az ázsiai kereslet nagy részét biztosította, addig mára a kőolaj-finomítói károsodása miatt nemcsak, hogy ezt nem tudja teljesíteni, de a kész kőolajtermékek importőrévé vált.
Mi a helyzet a NIS-szel?
Szerbia egyik legfontosabb függőben levő ügyét, a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) működését illetően semmilyen új információ nem futott be – mondta az energetikai szakember.
Ahogyan arról augusztus elején a Magyar Szó is beszámolt, az utolsó hír a MOL-tól érkezett az ügyben: a magyar cégóriás a 2026 második negyedévére vonatkozó pénzügyi jelentésében kulcsfontosságúként jelölte meg azt a részvényesi megállapodást, amelyet a NIS orosz részvényeinek felvásárlásával kapcsolatban írt alá június 16-án a szerb állammal. A magyar részvénytársaság akkori jelentésében kiemelték: az adásvételről szóló egyeztetések a befejező fázisban tartanak az eladóval és az illetékes szervekkel is.
Mint ismeretes, a magyarországi MOL az év elején jelentette be, hogy felvásárolná a NIS orosz részvényeit. Az amerikai adminisztráció ugyanis ekkor már több mint egy éve szankciókat látott elő egyebek között a szerbiai vállalat ellen is azoknak a kiterjedt politikai intézkedéseknek a keretében, melyek az orosz energiacégek ellen irányultak. Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) tavaly októbertől az idén januárig megtagadta a pancsovai finomító működéséhez szükséges tanúsítvány kiadását, de a MOL január 19-ei bejelentése után újra engedélyezték Szerbia stratégiai fontosságú létesítményének a feldolgozást. Az engedélyeztetés azóta is folyik: egyrészről Szerbia kérelmezi folyamatosan azt, hogy működhessen a pancsovai finomító, másrészről viszont a MOL kérelmezi a tárgyalások lezárására vonatkozó határidő meghosszabbítását. Legutóbb az OFAC szeptember 30-áig hosszabbította meg a NIS működési engedélyét: a szakértő szerint a szerb cégóriás még egy hosszabbításra minden valószínűséggel számíthat.
A földgáz magas ára gondot okozhat
A villanyáramot illetően Marković sokkal derűlátóbb: elmondta, hogy Szerbiában a termelés jelenleg lefedi a szükségleteket. A gondot a szakember ebben az esetben is sokkal inkább nemzetközi szinten látja. A Duna vízállása ugyanis még mindig rendkívül alacsony: ez Délkelet-Európában továbbra is problémát okoz úgy a villanyáram-termelésben, mint a nukleáris erőművek hűtésében is – mondta Željko Marković.
Az energetikai szakértő az elkövetkező időszak egyik legnagyobb kihívásaként a földgáz magas árát említette. Az elmúlt években ugyanis a megawattóránkénti 80 eurót is meghaladta az ára, jelenleg pedig 77 euró körül mozog. Ez pedig közvetlenül kihat a villanyáram-termelésre is a gázzal működtetett erőművekben – mutatott rá az összefüggésre a szakértő, aki szerint a jelenlegi gázárakkal számolva az erőművekben egy megawattóra villanyáram gyártása több mint 250 euróba kerül.
Emellett az előrelátások szerint a vezetékes földgáz ára is 20–30 százalékkal magasabb lesz 2027-ben, mint tavaly. A szakember szerint ez elsősorban az ipari felhasználókat érinti.
Az orosz gázsszerződést illetően a szakértő kiemelte, hogy Szerbia még mindig az orosz gázhoz jut legjutányosabban: csaknem harmada annak, amit jelenleg más államok fizettek a földgázért az elmúlt időszakban a nemzetközi piacon. Jelenleg úgy tűnik, hogy nyugodtan lépünk bele a fűtésidénybe, hisz az orosz gázsszerződést háromhavonta meg tudjuk hosszabbítani, a tárolóink pedig tele vannak – szögezte le az energetikai szakértő.
Nyitókép: A NIS helyzete hónapok óta bizonytalan (Fotó: Ótos András)
