Közzétette 12 pontos programját és megkezdte kampánytevékenységét a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ). A Köztársasági Választási Bizottság (RIK) kedden hirdette ki a teljes, 250 nevet tartalmazó Vajdasági Magyar Szövetség – dr. Pásztor Bálint elnevezésű listát. Az említett az ötös sorszám alatt indul az előrehozott parlamenti választásokon. A VMSZ az eddigi gyakorlatnak megfelelően ezúttal is önállóan mérettetik meg. Dr. Juhász Bálintot, a párt intézőbizottsági elnökét a Magyar Szónak adott interjújában elsősorban a 2030-ig terjedő célokat meghatározó új választási programról és annak részleteiről kérdeztük.
„Kevesebben vagyunk, településeink egy része öregszik, sok fiatal külföldön keresi a boldogulást, a mezőgazdaságot sújtja a klímaváltozás, az egészségügyben és más közszolgáltatásokban szakemberhiány alakult ki.” Meglehetősen konkrét, problémákat megjelölő, nem „kertelő” mondat a program bevezetőjében. Mennyi munkát jelez előre a következő négy évre, hihetünk a megvalósításban?
– Szerintem egy komoly választási programnak ott kell kezdődnie, hogy nevén nevezi a problémákat. Nem lenne tisztességes azt mondani, hogy minden rendben van. Kevesebben vagyunk, vannak elöregedő településeink, a fiatalok egy része elment, a gazdák egyre kiszámíthatatlanabb időjárási körülmények között dolgoznak, és valóban szakemberhiánnyal küzdünk több területen.
A kérdés az, hogy mit kezdünk ezekkel. Mi nem kívánságlistát írtunk, hanem 2030-ig szóló programot, konkrét ügyekkel: család- és otthonteremtés, hazatérés, gazdaságfejlesztés, mezőgazdaság és vízgazdálkodás, egészségügyi szakember-utánpótlás, közlekedés, intézményeink és kisebbségi jogaink megerősítése.
A programunkból annyit tudunk megvalósítani, amennyi politikai erőt kovácsolunk a szerbiai előrehozott parlamenti választásokon október 25-én. A közösségi felhatalmazás birtokában pedig partnert keresünk a közösségi prioritások megvalósításához, ahogy tettük az elmúlt 32 évben.
A megvalósíthatóságot pedig mindig az eredmények mutatják meg. A terepet „felszántva”, az emberekkel találkozva elszámolunk az eredményeinkkel. Ugyanakkor a VMSZ választási honlapján (https://2026.vmsz.org.rs/eredmenyeink) is megtalálhatók a korábbi időszak eredményei. Kiemelném többek között a 450-nél több felújított oktatási intézményt, a több mint 5300 egyetemi alapösztöndíjast és a támogatott vállalkozások és gazdák ezreit, a 700 új vállalkozást, a több mint 1300 új otthont. Ezek konkrétan ellenőrizhető eredmények – a következő négy év teljesítményét is ilyen konkrétumok alapján kell majd mérni.
Tizenkét pontba foglalták a prioritásokat. Fontos ma ez a szimbolika?
– A szimbolika fontos, de a tizenkét pont számunkra elsősorban tizenkét világos vállalási terület. A Vajdasági Magyar Szövetség listája az egyetlen magyar lista, a VMSZ az egyetlen vajdasági magyar párt, amely önállóan részt vesz a választásokon. Összefogással tudjuk szavatolni közösségünk politikai érdekérvényesítő erejét. Együtt a közösség tagjaival, a intézményeinkkel, civil szervezeteinkkel, művelődési és sportegyesületeinkkel, más vajdasági magyar pártokkal. Ez a magyar összefogás. Rajtunk kívül senki nem keresi a magyarok partnerségét, senki nem nyújt másik magyarnak kezet.
De számomra nem önmagában a tizenkét pont a lényeg. Ez tudatos kapcsolódás a magyar politikai hagyományhoz, miközben a tartalma kifejezetten XXI. századi: digitalizációról, mesterséges intelligenciáról, klímaváltozásról, vízbiztonságról, szakemberhiányról és a fiatalok hazatéréséről is beszélünk.
A tizenkét pont tulajdonképpen rendet tesz a feladatok között. Megmutatja, hogy számunkra a közösségpolitika ma már nem kizárólag identitásvédelem. Az is, természetesen. De ugyanúgy gazdaság, egészségügy, közlekedés, környezetvédelem, szociális biztonság, digitalizáció és európai integráció. Vagyis annak minden feltétele, hogy itt teljes életet lehessen élni.
Hogyan kívánja a VMSZ a közösség egészének a boldogulását segíteni az előttünk álló időszakban? Melyek a program legkiemelkedőbb céljai?
– A következő négy év kulcsszava számunkra a gyarapodás. Ha egyetlen politikai gondolatba kellene sűrítenem: a megmaradás mellett egyre erősebben a gyarapodásra helyezzük a hangsúlyt.
Ehhez először is kellenek fiatalok és családok. Ezért fontos az otthonteremtés, a pályakezdés támogatása, és az is, hogy aki külföldön szerzett tudást és tapasztalatot, annak legyen miért hazajönnie. Kellenek működő magyar intézmények, korszerű magyar oktatás, kultúra és tájékoztatás. Kellenek versenyképes vállalkozások és tisztességesen fizető munkahelyek. Kiszámíthatóbb helyzetbe kell hoznunk a mezőgazdaságot, különösen a vízgazdálkodás fejlesztésével. Elérhető egészségügyre, működő helyi közszolgáltatásokra, jobb közlekedésre és gyorsabb határátlépésre is szükség van. Ezek nem egymástól független ügyek: együtt határozzák meg, hogy valaki Vajdaságban képzeli-e el a saját és a gyermekei jövőjét.
Feltételezem, az intézmények működésének folytonossága kiemelkedő prioritás.
– Abszolút. Nekünk, vajdasági magyaroknak van a legkomolyabb intézményrendszerünk a Kárpát-medencében, lélekszámunkhoz mérten pedig kiemelten igaz ez az állítás. Egy közösség nemcsak emberekből, hanem intézményekből is áll. Iskolákból, kulturális és tájékoztatási intézményekből, civil és egyházi közösségekből, önkormányzati és állami intézményekből, amelyekben az emberek a saját nyelvükön intézhetik az ügyeiket.
Viszont ma már nem elég az intézményeket egyszerűen megőrizni. Szakmailag működőképessé, korszerűvé és utánpótlás szempontjából is fenntarthatóvá kell tenni azokat. A program ezért kapcsolja össze az intézményvédelmet a részarányos foglalkoztatással, a magyar szakemberek jelenlétével és azzal, hogy a magyar nyelv a digitális közigazgatásban is ténylegesen használható legyen.
Vannak-e olyan pozitívumok, amelyek, a már említett nehézségek ellenére, optimizmusra adnak okot, kihasználható előnyöket jelentenek?
– Természetesen. Vajdaság földrajzi helyzete ma is komoly lehetőség. Két ország és két gazdasági tér között élünk, miközben a Budapest–Belgrád vasút, az autópályák és a határátkelők fejlesztése fizikailag is közelebb hozza egymáshoz a térséget. Ehhez társul a szerb–magyar gazdasági együttműködés, valamint az európai és határon átnyúló források lehetősége.
A másik nagy tartalék a tudásunk. A digitalizáció és a mesterséges intelligencia bizonyos értelemben csökkenti a periférián élés hátrányát. Ma már egy kis vajdasági településről is lehet nemzetközi piacra dolgozni, ehhez azonban internet, megfelelő képzés, vállalkozói környezet és digitális tudás kell.
És van egy harmadik előnyünk, amiről már beszéltem is: az intézményrendszerünk. Ezt nem nulláról kell felépíteni. A feladat az, hogy korszerűsítsük, és a következő nemzedék számára is működőképessé tegyük.
A program továbbra is fókuszban tartja a szerb–magyar partnerséget és az európai jövőképet is. Milyen időszakra számítanak?
– A következő évek várhatóan nem lesznek egyszerűek. Európa gazdasági, biztonságpolitikai és geopolitikai környezete gyorsan változik, ezért számunkra különösen fontos a kiszámíthatóság.
A program álláspontja egyértelmű: Szerbia európai integrációját támogatjuk, és fontosnak tartjuk a szerb–magyar stratégiai partnerség további erősítését.
A vajdasági magyarság sajátos helyzetben van: természetes kapcsolatot jelent Szerbia és Magyarország között. Meg kell őriznünk a jó kapcsolatokat, a kölcsönös tiszteletet, továbbra is építenünk kell a történelmi megbékéléssel kikövezett alapokra.
Az a közösségi érdekünk, hogy a határ minél kevésbé válasszon el bennünket, hogy gyorsabb legyen az átkelés, fejlődjön a közlekedés, bővüljenek a gazdasági és intézményi kapcsolatok, és minél több európai, illetve határon átnyúló fejlesztés valósuljon meg Vajdaságban.
Talán hangsúlyosabb ma, mint korábban, az élhetőbb, tisztább környezet, vízgazdálkodás, egy szinte már zöld politikának a megjelenése. Mit tud ezen a téren tenni egy nemzeti kisebbségi párt?
– Nagyon sokat, mert ezek egyáltalán nem elvont „zöld” kérdések. A víz, a termőföld, a hulladékkezelés vagy a szélsőséges időjárás hatásai a vajdasági ember mindennapi életét közvetlenül érintik.
A vízgazdálkodás például egyszerre mezőgazdasági, környezetvédelmi és településfejlesztési kérdés. Ugyanabban a térségben kell tudnunk védekezni a belvíz ellen, és megtartani a vizet az aszályos időszakokra. Az ivóvíz minősége pedig több vajdasági településen alapvető életminőségi kérdés.
Egy kisebbségi párt parlamenti, tartományi és önkormányzati szinten ki tud ezekért állni, és tud konkrét beruházásokat kezdeményezni. A program ezért külön pontban kezeli az egészséges ivóvizet, a felszíni vizek állapotát, a termőföld védelmét, a hulladékgazdálkodást és a klímaváltozással szemben ellenállóbb települések kialakítását.
Térjünk ki külön a gazdaságra, mezőgazdaságra, falufejlesztésre. Melyek ezen a területen a reális célok?
– Itt különösen fontos, hogy reális célokról beszéljünk. Nem lehet azt ígérni, hogy a világpiaci árakat vagy az időjárást politikai döntésekkel megváltoztatjuk. Azt viszont lehet és kell is vállalni, hogy a fejlesztési forrásokat elérhetőbbé tesszük a közösség tagjainak, és ezáltal a gazdálkodás körülményeit is kiszámíthatóbbá.
A mezőgazdaságban ezért a vízbiztonság az egyik kulcskérdés. Emellett igazságosabb járulékrendszerre, korszerű technológiára és tudásra, erősebb feldolgozásra és jobb piacra jutásra van szükség. A gazdának ne csak termelni tudjon, hanem megfelelő áron értékesíteni is.
A gazdaságban tovább kell erősíteni a helyi kis- és középvállalkozásokat, miközben nagyobb hangsúlyt kell kapniuk a magasabb hozzáadott értékű, tudásalapú munkahelyeknek, az innovációnak és a digitalizációnak.
A falufejlesztést nem lehet kizárólag mezőgazdasági kérdésként kezelni. Egy faluban akkor maradnak fiatalok, ha van megfelelő út, internethálózat, óvoda és iskola, elérhető orvos, közösségi élet, megfelelő lakhatás és munkalehetőség. Ezért kapcsolódik össze a programban a mezőgazdaság, a közlekedés, a közszolgáltatások, az otthonteremtés és a gazdaságfejlesztés.
A cél végső soron nagyon egyszerűen megfogalmazható: ne a lakóhely határozza meg az életminőséget és a lehetőségeket. A vajdasági falunak ne múltja legyen csupán, hanem jövője is. Ehhez elengedhetetlen a magyar összefogás.
Nyitókép: Dr. Juhász Bálint
