Hatszáz euró lesz a minimálbér jövőre

A Szociális és Gazdasági Tanács harmadik ülését követően sem született egyezség a szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány képviselői között, ezért a korábbi évek gyakorlata szerint a kormány dönt a minimálbér összegéről, amely Siniša Mali pénzügyminiszter bejelentése szerint 600 euró lesz.

A szerb kormány már a következő ülésen dönthet arról, hogy a munka legalacsonyabb bére 9,2 százalékkal emeli meg 2027. január 1-jétől, azaz a jelenlegi 371 dinárról 405-re növeli azt a minimális munkadíjat, amelyet a munkaadóknak óránként ki kell fizetniük az alkalmazottaiknak – nyilatkozta Siniša Mali pénzügyminiszter.
Ahogyan arról korábban is beszámoltunk, a szerb állam képviselői már a tárgyalások elején 70.470 dináros minimálbért javasoltak. A munka legalacsonyabb bére megállapításakor ugyanis hat paraméter alapján mérlegelik a lehetőségeket: többek között figyelembe kell venni a bruttó hazai termék növekedésének arányát, a munkapiac helyzetét, az infláció mértékét és az ország makrogazdasági stabilitását is – mondta Mali. Kiemelte, hogy a végleges döntést a szerb kormány szeptember 15-éig hozhatja meg. 
A Szociális és Gazdasági Tanács tegnapi ülésén a szakszervezetek ismét hangsúlyozták, hogy maga a szerb kormány látta elő azt, hogy a minimálbér 2027-re elérje a 650 eurót. Ezzel szemben a mostani 600 eurós ajánlat jelentősen alulmarad, így elfogadhatatlan számukra, hogy kiegyezzenek az átlagosan 70.470 dináros minimálbérben – mondta a tárgyalásokat követően Zoran Mihajlović, a Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetségének (SSSS) elnöke. 
 

Ezt megerősítette Čedanka Andrić, a Függetlenség Egyesült Ágazati Szakszervezet (UGS Nezavisnost) elnöke is. 

ÍGÉRETEK ÜTEMTERVEK NÉLKÜL
A munkások országos érdekvédelmi szervezeteinek képviselői hangsúlyozták, hogy az állam továbbra is azt állítja, hogy a minimálbér a jövő év végéig eléri a 650 eurós értéket, ám nem tartják méltányosnak azt, hogy az emelés ütemtervével kapcsolatban sem tudtak egyezségre jutni a Szociális és Gazdasági Tanács ülésein. A szakszervezetek ugyanis jelezték, hogy a gazdasági stabilitás megőrzése érdekében hajlandóak lennének elfogadni azt, hogy a minimálbér január elsejétől 600 euróra, július elsejétől pedig 650 euróra emelkedjen. A javaslattal kapcsolatban azonban sem az állam képviselői, sem a munkaadók nem nyilatkoztak egyértelműen. 
Ahogyan arról írtunk is, a szakszervezetek már a tárgyalások előtt bejelentették azt is, hogy a minimálbér emelése mellett minden más jövedelem növekedését is szorgalmazni fogják. Az átlagfizetéseknek is növekedniük kell annak érdekében, hogy a legegyszerűbb feladatok elvégzéséért járó munkabér ne közelítse meg túlságosan az összetettebb és felelősségteljesebb munkakörök betöltésének díjazását – figyelmeztettek a munkások előrehaladását motiváló bérkülönbségek jelentőségére a szakszervezetek szakemberei. Zoran Mihajlović szerint a szerb kormány arra vonatkozóan sem adott javaslatot a három tárgyaláson, hogy mennyivel tervezi emelni a közszférában a fizetéseket ahhoz, hogy a bérkülönbségek megmaradjanak. 

TEHERMENTESÍTIK A MUNKAADÓKAT
A szerb állam 9,2 százalékos emelésre vonatkozó ajánlatát a munkaadók végül elfogadták, amennyiben az állam adókedvezménnyel támogatja őket. A kormány képviselői javasolták, hogy a bérek adómentes részét szintén 9,2 százalékkal emeljék január elsejétől 34.221 dinárról 37.369-re. Ezzel a szerb állam 13 milliárd dináros terhet vett magára – fogalmazott Milica Đurđević Stamenkovski munkaügyi miniszter, utalva arra, hogy ennyivel kevesebb adókból származó jövedelem fut majd be az államkasszába. 
A munkaadókat terhelő adók és járulékok terhének csökkentését Aleksandar Vučić államfő is bejelentette. Sajtónyilatkozatában hangsúlyozta, hogy „nem veszélyeztethetjük a hazai gazdaságot a minimálbér olyan szintű emelésével, amelyet a munkaadók nem bírnának el”. Ezért az állam átvállalja a terhet – utalt az államfő arra a „tehermentesítő” intézkedésre, amellyel csökken az állami büdzsé értéke. 

MIRE ELÉG AZ EMELÉS?
Siniša Mali sajtónyilatkozatában emlékeztetett, hogy 2025. január elsején 13,7 százalékkal emelkedett a minimálbér Szerbiában, majd a folyó év októberében egy 9,4 százalékos rendkívüli emelést is érvényesítettek, az idei év első napjától további 10,1 százalékkal emelkedett a munka legalacsonyabb bére, most viszont újabb 9,2 százalékos növekedést láttak elő – sorolta a pénzügyminiszter. Majd össze is adta az elmúlt 24 hónap „eredményeit”: 49,4 százalékos emelést húzott alá, amely az infláció mértékével csökkentve 33,5 százalékos reális növekedést jelent a tárcavezető szerint. 
Mali továbbra is azt állítja, hogy a 70 ezer dinár körüli minimálbér meghaladja a legkisebb fogyasztói kosár értékét, méghozzá 117 százalékkal. Ezzel kapcsolatban a szakszervezetek és több független európai felmérés is megkérdőjelezi azt, hogy vajon elég-e létminimumhoz az, amit Szerbiában a legkisebb fogyasztói kosár értékébe beleszámolnak. Jelenleg ugyanis ez az összeg 57 ezer dinár körül mozog. A napokban viszont beszámoltunk egy nemzetközi felmérésről, amely szerint Szerbiában  ahhoz, hogy a munkások és családjaik szociális és egzisztenciális szükségletei biztosítva legyenek – ahogyan a minimálbért meghatározzák a hazai és a nemzetközi törvények is –, 154.740 dináros keresetre lenne szükség. A jelenlegi, 65 ezer dinár körüli minimálbér tehát legjobb esetben is a mélyszegénységet jelöli, ugyanis az alapvető, emberhez méltó életszínvonalat biztosító szükségletek költségének 42 százalékát fedezi – áll a Politikai Egyenjogúságért Központ (CPE) felméréséről szóló jelentésben. 
A pénzügyminiszter szerint azonban azzal, hogy a 9,2 százalékos emelést 2027. január elsejétől érvényesítik, az ország afelé halad, hogy a jövő év végéig az átlagfizetés elérje az 1.400 eurót. A munka legalacsonyabb bérének növelése ugyanis kihat a többi bér emelkedésére is. 
Mali hangsúlyozta azokat a gazdasági mutatókat is, amelyek szerinte alátámasztják, hogy Szerbia továbbra is Európa gazdaságilag leggyorsabban fejlődő országa: a bruttó hazai termék az idei második negyedévben 3,6 százalékos növekedést mutatott, a közadósság 43,7 százalékos és stabilan tartja a mértékét, a munkanélküliség is stabilan 8,9 százalékos, és júniusban az infláció is csak 1,9 százalékos volt – emelte ki az adatok közül a pénzügyminiszter. Mali szerint mindez az állam felelősségteljes politizálásának köszönhető, és az olyan intézkedéseinek, mint a fogyasztói árak időszakos korlátozása, vagy a jövedéki adó mérsékelése. Sok szakember állítja ugyanis azt, hogy ezen intézkedésekkel nem lehet hosszú távon stabil gazdaságot építeni. A pénzügyminiszter szerint „bebizonyosodott, hogy hatékonyak”.