Az utcák, ahol Maradona és Tesla „szomszédok”

Tavalyi tarai üdülésünk mindössze négynapos volt, ezért csupán a Zaovine-tó partján lévő szálláshelyünk környékének néhány látványosságát sikerült bejárnunk. Az idén a 8 napos ott-tartózkodásunk alatt több idő jutott ellátogani néhány olyan helyre, amelyet az idegenforgalmi portálok a 10 legfőbb látnivaló közé sorolnak. 
Több mint százéves házak kaptak új életet
Nyugat-Szerbia egyik legkülönlegesebb látnivalója a Mokra Gora fölé magasodó Mećavnik-hegy tetején épült Drvengrad. Az egyedülálló települést Emir Kusturica világhírű filmrendező álmodta meg, aki eredetileg filmforgatási helyszínnek szánta, ám az évek során kulturális központtá, turisztikai látványossággá és a hagyományos építészet különleges emlékművévé nőtte ki magát. Jómagam nehezen tudtam eldönteni, hogy Drvengrad inkább díszlet, szabadtéri múzeum, skanzen, művésztelep vagy éppen egy különös mesevilág. Úgy éreztem: talán mindegyik egyszerre.
A történet 2003-ban kezdődött Az élet egy csoda (Život je čudo) című film forgatásával. Kusturica olyan helyszínt keresett, amely hitelesen idézi fel a hajdani szerb hegyi falvak hangulatát. A Mokra Gora vadregényes tája, a Tara és a Zlatibor hegység találkozása, valamint a híres Šargani nyolcas kisvasút környéke tökéletesnek bizonyult. A rendező azonban nem elégedett meg néhány felépített díszlettel: egy egész falut akart létrehozni, amely túléli a forgatást és önálló életre kel.
Drvengrad neve szó szerinti fordításban Favárost jelent, de sokan Küstendorfként vagy Mećavnikként ismerik. A település épületeinek többsége több mint százéves faház, amelyeket Nyugat-Szerbia és Bosznia hegyvidéki falvaiból szállítottak ide. Az elhagyott, pusztulásnak indult gerendaházakat gondosan szétszedték, szakszerűen felújították, majd eredeti szerkezetük megőrzésével újra felépítették. Így nemcsak egy látványos turisztikai központ jött létre, hanem számos értékes népi építészeti emlék is megmenekült az enyészettől.
A település központja egy négyszögletes főtér, amelyet macskakövek és régi vasúti talpfák borítanak. Innen sugárirányban több utca nyílik, amelyek már önmagukban is különlegesek. Kusturica ugyanis kedvenc művészeiről, sportolókról és történelmi személyiségekről nevezte el őket. Sétálhatunk a Nikola Tesla, Ivo Andrić, Miodrag Petrović Čkalja, Novak Đoković, Che Guevara utcán, a Diego Maradona téren vagy éppen Federico Fellini emlékét őrző részeken. A névadások jól tükrözik a rendező szellemi világát: a tudomány, az irodalom, a filmművészet és a sport nagy alakjai békésen megférnek egymás mellett ebben a különleges faluban.
Drvengradban minden épületnek saját története van. A fából épült ortodox templomot Szent Száva tiszteletére szentelték fel. Tetőszerkezetét valószínűleg felújítás miatt cserélték, de valami okból fa helyett bádoggal vonták be, ami kissé ront az összhangon. Ennek ellenére egyszerűségével idézi a régi balkáni fatemplomok hangulatát.
A településen működik a Stanley Kubrick nevét viselő mozi, a Meša Selimović könyvtár, a Kapor Galéria, valamint több vendégház, az Anica cukrászda, a híres Lotika étterem is. Neve nem véletlen: Ivo Andrić Nobel-díjas író Híd a Drinán című regényének egyik emlékezetes alakját idézi. A vendégek itt a szerb hegyvidék hagyományos ízeit kóstolhatják meg, miközben a teraszról lenyűgöző látvány tárul elénk a környező hegyekre. 
Az építészeti különlegesség nem maradt nemzetközi visszhang nélkül. Drvengrad létrehozásáért Emir Kusturica 2005-ben elnyerte a Philippe Rotthier Európai Építészeti Díjat, amelyet azoknak ítélnek oda, akik kiemelkedő módon járulnak hozzá a hagyományos építészeti örökség megőrzéséhez és továbbéltetéséhez. Ez az elismerés is jelzi, hogy a település nem egyszerű turisztikai beruházás, hanem egy sajátos kulturális és építészeti helyszín.
A település kialakításában különleges szerepet kapott a természet tisztelete. A házak szinte belesimulnak a hegyoldalba, az építkezés során főként természetes anyagokat használtak, és ügyeltek arra, hogy az új létesítmények ne bontsák meg a táj harmóniáját. A környező erdők, rétek és hegycsúcsok látványa minden évszakban más arcát mutatja: tavasszal virágba borul a vidék, nyáron élénkzöld erdők ölelik körül a falut, ősszel arany és vörös lombszínek uralják a tájat, télen pedig vastag hótakaró borítja be a faházakat, mintha egy karácsonyi mesekönyv lapjai elevenednének meg.
Nem vörös szőnyeg, hanem valódi filmes műhely
Drvengrad nem csupán turisztikai látványosság, hanem jelentős kulturális központ is. 2008 óta itt tartják meg a világhírű Küstendorf Nemzetközi Film- és Zenei Fesztivált, amelyet Emir Kusturica hívott életre. A fesztivál sajátossága, hogy a vörös szőnyeges csillogás helyett a fiatal filmes tehetségek támogatására helyezi a hangsúlyt. Az elmúlt évek során számos neves rendező, színész és zenész fordult meg a rendezvényen, amelyen mesterkurzusokat tartanak, filmeket vetítenek és kötetlen beszélgetéseket szerveznek. A világ minden tájáról érkező fiatal alkotók számára ez egyszerre szakmai műhely és inspiráló találkozási pont.
Aki ellátogat Mokra Gorára, rendszerint a Šargani nyolcas kisvasúttal is utazik. Nekünk ez ugyan nem sikerült, mert ehhez internetes bejelentkezés szükséges, amit jó előre le kell bonyolítani. A legendás, nyolcas alakban kanyargó hegyi vasút számtalan alagúton és hídon vezet keresztül, s különleges élményt nyújt a természet kedvelőinek. A kisvasút és Drvengrad egymást kiegészítve alkotják Nyugat-Szerbia talán legvonzóbb turisztikai célpontját, ahol a látogató egyszerre találkozhat a történelemmel, a filmművészettel, a népi építészettel és a hegyvidéki táj szépségével.
Drvengrad talán azért olyan különleges, mert nem a múlt egyszerű másolata. Inkább egy gondolat megtestesülése: annak bizonyítéka, hogy a hagyományos falusi világ értékei a 21. században is képesek új életre kelni. Emir Kusturica álma ma már évente a látogatók tízezreit vonzza a világ minden tájáról, akik nemcsak egy különleges települést keresnek fel, hanem egy olyan helyet is, ahol a film, a művészet, az építészet és a természet harmonikus egységet alkot. Drvengrad így nem csupán turisztikai látványosság, hanem annak bizonyítéka, hogy egy merész művészi elképzelés képes maradandó kulturális értékké válni.
Emir Kusturica többször hangsúlyozta, hogy Drvengrad nem nosztalgiából épült. Elképzelése szerint a település egy olyan világot jelképez, ahol az ember közelebb kerülhet a természethez, a kultúrához és a közösségi élethez. (E. L. V.)

 

„Mećavnik annak az eszmének a megtestesülése, hogy aki egyszer otthonra talál, majd azt sajnálatos módon elveszíti, képes újra rátalálni. Ezen a kis fennsíkon Az élet egy csoda című film forgatásának szüneteiben – először az álmokban, később pedig a valóságban – egy fenyőgerendákból épült kisváros született. A település megalkotásának legfőbb ihletője az ókori Efezus volt. Mećavnik egyfajta »középkori erőd«, amely a társadalmat mérgező mindenféle hatás ellen kíván védelmet nyújtani.” (Emir Kusturica)