Legjobban a kukorica és a szója sínylette meg azt a hetekig tartó extrém szárazságot, amely az augusztust jellemezte idén – állítják a gazdák és a szakemberek. Hozzáteszik: a napraforgónál is alacsonyabb hozam várható, de legalább „túlélte” a hőséget. A kánikula következményét a nyílt területeken termesztett zöldségféle is megsínyli, mégsem várható drágulás az őszi időszakban – írják a szakportálok.
Azt, hogy az országszerte 300 ezer hektáron bevetett napraforgó vészelte át legjobban az aszályt, Milan Prostran agrárközgazdász is megerősítette. A szakember szerint a hozam valamennyivel kevesebb lesz a vártnál, de kielégíti a hazai szükségleteket és a feldolgozást követően még kivitelre is jut étolajból és napraforgódarából is. Egyelőre hasonló helyzetet lehet előrelátni a cukorrépánál is, amelyből szintén kevesebb fog teremni, de a hazai piac mellett jut a termékekből exportra is.
A szárazságot legrosszabbul a szója viselte: szinte teljes mértékben tönkrementek a vetések. A károk mértékét a betakarítást követően lehet felmérni – mondta az agrárközgazdász. Prostran szerint rendkívül változatos a kukorica állapota is, amelyet 900 ezer hektáron ültettek a szerbiai termelők. Versec környékén például még zöld ültetvények is vannak, anélkül is, hogy öntöznék azokat, miközben a mellette levő parcella növényei kiszáradtak és szinte teljes mértékben tönkrementek – számolt be a legfrissebb felmérésekről a szakember, aki jelenleg is járja Vajdaság termőföldjeit azzal a céllal, hogy kivizsgálja az extrém időjárás következményeit. Becslése szerint az idei kukoricahozam a hazai szükségleteket ugyan kielégíti, de felesleget nem takarítanak be a gazdák a földjeikről.
A kukoricatáblák különbözőségét illetően hangsúlyozta: az eltérő állapot elsősorban a fajtaválasztás miatt van, de a megfelelő agrotechnika alkalmazásától is függ a növények kitartósága. Prostran szerint ma már a termelők odafigyelnek a szakemberek tanácsaira és javaslataira, és korai vagy közepesen korai fajtákat ültetnek, amennyiben a termésre összpontosítanak, a silókat viszont későbbi fajtákkal töltik fel, mert azok ilyen szempontból gazdagabbak.
Ezt megerősítette Srđan Cvetković, a knjaževaci mezőgazdasági szakszolgálat zöldségtermesztésre szakosodott szakértője is. Kiemelte, hogy a termelőink hajlanak arra, hogy változtassanak a vetésforgóban is. Az olyan területeken, ahol az aszály jellemzővé vált, a gazdák már cirkot termesztenek a kukorica helyett – mutatott rá. Hozzátette azonban, hogy egyetemesen elég nehezen változtatnak a gazdáink a szokásaikon, és „nem létezik varázspálca, amivel egy pillantás alatt megoldhatóak a problémák”. A csapadékhiány ugyanis olyan gond, amelyre nincs megoldás: Sokobanja környékén mindössze 303,3 liter eső esett az év eleje óta. Ez fele annak a nedvességtartalomnak, amelyre a kukoricának a vegetáció idején szüksége lenne – közölte a szakember. „Amennyiben nincs megfelelő víztartalom a földben, akkor azt hiába készítették elő a legszakszerűbben a termelők, a növények nem tudnak megfelelően táplálkozni és kínlódnak. Egyelőre úgy néz ki, hogy a hozam nem haladja meg a 4 tonnát hektáronként, de ez csak becslés” – mondta.
Cvetković ugyanakkor reményének is hangot adott, a dél-szerbiai területeken ugyanis lehűlést és némi csapadékot is előre jeleznek a meteorológusok. Egyes parcellákon azonban már most látszik, hogy „még az eső sem menti meg a kukoricát” – mondta a szakember. Kiemelte: sok gazda menti a menthetőt, és silózza a növényeket. A magas hőmérséklet ugyanis a mikotoxinok elszaporodásának is kedvez, ezért erre különösen oda kell figyelniük a termelőknek – mutatott rá a knjaževaci szakszolgálat munkatársa.
A szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy az a zöldségféle sem tűri jól az aszályt, amelyet nyílt terepen termesztenek. Ezeket a területeket mindenképp öntözni kell, a paprika, paradicsom és káposzta ugyanis nem marad meg víz nélkül. Idén valóban jó termésnek örvendhettek a zöldségtermesztők egészen augusztus első feléig: a piaci szükségleteket jelenleg is ki tudják elégíteni, és ilyen szempontból nem is várható nagyobb változás. Bár az augusztusi aszály igencsak lelombozta a termelőket, az idény elején rendkívül jól termett a búza, az árpa, a rozs, a zab és az olajrepce is – fejtették ki az agrárelemzők.
Nyitókép: Ótos András felvétele
