Hálaadás és lelki feltöltődés

Zarándokok százai látogattak el az elmúlt hétvégén a töröktopolyai Szűz Mária Mennybemenetele plébániatemplomba, a Nagybecskereki Egyházmegye egyetlen Mária-kegyhelyére. Az idei Nagyboldogasszony napi búcsú ünnepi szentmiséjét msgr. Pál József Csaba temesvári megyés püspök vezette, aki szentbeszédében a családok egységére, az otthoni közös imádság fontosságára és a fogyasztói szemlélet veszélyeire figyelmeztette a híveket. 

Az elmúlt hétvégén – pénteken és szombaton – zarándokok százai látogattak el a töröktopolyai Szűz Mária Mennybemenetele (Nagyboldogasszony) római katolikus plébániatemplomba, a Nagybecskereki Egyházmegye egyetlen Mária-kegyhelyére. A helyszín már 1859 óta zarándokhely, amit az 1854-ben és 1855-ben megismétlődő, összesen nyolc Mária-jelenésnek köszönhet. A templomot 1899-ben építették fel.

A pénteki program közös keresztúti ájtatossággal kezdődött. A zarándokok a nap további részében bűnbánati liturgián vehettek részt, elvégezhették a szentgyónást, valamint a dicsőséges rózsafüzér imádkozásával töltődhettek fel lelkileg. Szabó M. Cecília nővér Debrecenben szolgál iskolanővérként. A szünidőre hazatért családjához, de Nagyboldogasszonykor mindig szakít időt arra is, hogy felkeresse a töröktopolyai kegyhelyet.

‒ Eljöttem feltöltődni a Mária-kegyhelyre, ahol a találkozások mindig lelki erőt adnak. Bár szomorú látni, hogy megfogyatkoztak a zarándokok, hiszem, hogy Szűz Mária oltalma a távollévőkre is kiterjed, így imádkozom értük is. Ez a hely valódi testi-lelki megújulást nyújt számomra – mondta Szabó M. Cecília nővér.

A nagykikindai Kakuszi Ferenc a korábbi években mindig a feleségével érkezett, de miután ő elhunyt, most már egyedül folytatja ezt az utat, ahogy az ereje engedi.

– Számomra ez a zarándoklat lelki feltöltődést ad; ilyenkor úgy érzem, mintha vele is beszélgethetnék. Kilenc-tíz hónap telt el a halála óta, a veszteség még nagyon friss, és sokszor még össze vagyok zavarodva. Megfogadtam magamnak, hogy a jövőben is ellátogatok a kegyhelyekre, mert ott megnyugvásra találok – mondta Ferenc.

Körmöczi Lászlóné Szilágyi Valéria Törökkanizsáról érkezett.

‒ Minden évben eljövök a töröktopolyai búcsúra, mivel a Szűzanyának mindig van miért hálát adni. Kislánykorom óta jelen van az életemben: hároméves voltam, amikor a nagymamám odavezetett a Mária-oltárhoz, és azt mondta, ő az én édesanyám. Azóta valóban így tekintek rá. Most azért jöttem el – a fájós térdeim ellenére is –, hogy hálát adjak a tizenöt éves unokámért, és kérjem a skapulárét, hogy még teljesebb legyen a Szűzanyával való életem – hallottuk a törökkanizsai asszonytól.

A szentmise elején msgr. Mirko Štefković nagybecskereki megyés püspök köszöntötte az egybegyűlteket, köztük msgr. Pál József Csaba temesvári megyés püspököt, a papokat, a diakónusokat, a közéleti személyiségeket és a zarándokokat.

‒ Külön köszönet illeti Sóti János plébános atyát és munkatársait, akik nagy szeretettel készítették elő a templomot, a szabadtéri szentélyt és a kegyhely környezetét, valamint gondoskodtak a világításról és a hangosításról. Bízom benne, hogy az idén egy régi álmunk is valóra válhat, és megkezdődhet a szabadtéri oltárunk és környezetének megújítása.

Az ünnepi szentmisét msgr. Pál József Csaba temesvári megyés püspök vezette, és ő mondta a szentbeszédet is, melyben kiemelte: a kereszténységet ma nem fizikai erőszak, hanem a közömbösség, a fogyasztói szemlélet és a rohanó életmód veszélyezteti. Kifejtette, hogy az okos eszközök és az internet önmagukban hasznosak, de rombolóvá válnak, ha fontosabbá válnak a családi kapcsolatoknál és az imánál. Nyomatékosította, hogy a gyermekeknek nem anyagi javakra, hanem szüleik idejére, figyelmére és szeretetére van szükségük.

‒ A tévé, az internet, a telefon vagy a mesterséges intelligencia önmagában nem rossz. Nagy ajándékok is lehetnek. De amikor fontossá válnak – akár egymásnál is fontosabbá –, amikor elveszik az időt a beszélgetéstől, a közös étkezéstől és az imától, akkor már nem szolgálnak bennünket, hanem uralkodnak rajtunk. Sok szülő rengeteget dolgozik, mert jót akar a gyermekének, és ez önmagában szép törekvés. De a gyermeknek nemcsak új telefonra, szép ruhára, házra vagy kocsira van szüksége, hanem elsősorban édesapára, édesanyára, beszélgetésekre és ölelésekre. A legnagyobb baj az, hogy nagyon sokszor éppen erre nem marad idő. Pedig igazgatókat, munkásokat, felelős vezetőket bármikor lehet helyettesíteni. Édesapát és édesanyát viszont nem lehet pótolni; belőlük mindenkinek csak egy-egy adatott – fogalmazott msgr. Pál József Csaba.