2026. augusztus 12., szerda

Kártérítésre várnak az állattartók

Eddig több mint 36 ezer állat pusztult el az afrikai sertéspestis következtében – A vadászterületeken továbbra is fokozott intézkedéseket foganatosítanak

Az afrikai sertéspestis továbbra is jelen van Szerbiában 13 község 62 településén. Az augusztus 10-én nyilvánosságra hozott adatok szerint a fertőzés következtében, vagy annak megelőzése miatt 36.101 állatot öltek le az idén Szerbiában. A megelőző intézkedéseket továbbra is folytatják, de a kárfelméréseket is elkezdték. A mezőgazdasági minisztérium minden tenyésztőnek kifizeti a kárt, aki betartotta az érvényes rendelkezéseket és intézkedéseket – hangsúlyozzák az illetékesek. 

Azok után az állatok után várhatnak kártérítést az államtól a tenyésztők, amelyeket bejegyeztettek – emelik ki a hatóságok. Hozzáteszik: minden olyan bevezetett haszonállat értékét megtéríti az illetékes minisztérium, amely a fertőzés következtében elpusztult vagy az állategészségügyi szervek döntése alapján le kellett ölni. A kártérítés kifizetését azok a gazdák várhatják, akik az érvényben levő rendelkezéseket betartják – hangsúlyozzák.

A KÁRFELBECSLÉS UTÁN IGÉNYELHETŐ A MEGTÉRÍTÉS

A kérelmezés legfontosabb feltétele, hogy az elpusztult állat szerepeljen a haszonállatok nyilvántartásában. A jogosultság, illetve a kártérítés mértéke attól is függ, hogy a gazda betartotta-e az állategészségügyi és biobiztonsági intézkedéseket – emelik ki a szabályozásból a szakemberek. A törvény ugyanis kimondja, hogy a tenyésztő elveszítheti a jogot a kártérítésre, amennyiben a szóban forgó állatot az előírt dokumentáció nélkül tartotta, nem jelentette be azonnal a gyanút a fertőzésről, vagy nem tartotta be a járvány terjedésének megfékezésére irányuló intézkedéseket. 

A kár mértékét az illetékes szervek becslik fel az alapján, hogy az elhalálozás pillanatában mekkora volt az állat piaci értéke. A kártérítésre azon állatok esetében is jogot formálhatnak a szabályokat betartó gazdák, amelyek közvetlenül a bejelentés előtt vagy a járvány idején haláloztak el – emelik ki a hozzáértők. 

Emlékeztetnek a rendelkezések azon szakaszaira is, melyek szerint a gazda az azt követő 30 napban adhatja át az igénylést a kár megtérítésére, hogy kézhez kapta az erről szóló határozatot. Nyomatékosítják azt is, hogy a szóban forgó határidő lejártát nem azzal a dátummal kezdik el számolni, amikor az állat elpusztult, hanem a kár felbecsléséről szóló határozat kézbesítésének napjától. Az említett határidőt szintén a kártérítés kifizetésére vonatkozó rendelkezések határozzák meg – utalnak a törvényes háttérre a hatóságok.

A kártérítésre vonatkozó kérelmet a Mezőgazdasági Minisztérium Állategészségügyi Igazgatóságánál kell átadniuk a tenyésztőknek Belgrádban, az Omladinskih brigada utca 1. alatt. Információkat kaphatnak a 011/2602-320-as telefonszámon vagy a vetuprava@minpolj.gov.rs e-mail-címen is. A kérelmeket az átadás sorrendjében bírálják el – áll az illetékes minisztérium közleményében. 

TOVÁBBRA IS LEZÁRVA TARTANAK SZÁMOS VADÁSZTERÜLETET

Bátorító, hogy az elmúlt napokban mind kevesebb új esetet jelentenek a tenyésztők és a lakosok: várhatóan tovább csökken a fertőzések száma – nyilatkozta a Beta hírportálnak Vladimir Nikolić, az Erdőgazdálkodási Igazgatóság megbízott igazgatója azt követően, hogy meglátogatta a Kupinik és a Karakuša vadászterületeket. Itt a július 19-én meghozott, majd másnaptól érvényesített intézkedések betartását ellenőrizte a Vajdaság Erdői Közvállalat szakembereivel, amelyeket az afrikai sertéspestis megfékezése érdekében foganatosítottak a hatóságok. A látogatást követően kiemelte: bár csökkennek az esetszámok, még sincs itt az ideje annak, hogy „elengedjük magunkat”. Megerősítette, hogy az állami szerveknek, a vadőröknek, a vadászoknak és minden polgárnak felelősségteljesen kell eljárnia ahhoz, hogy a betegség megszűnjön a területeinken. 

Vladimir Nikolić kiemelte, hogy a fertőzés gócpontjaként emlegetett szerémségi területeken az erdőutak jelentős részét továbbra is lezárva tartják. Ahol viszont nem rendeltek el teljes lezárást az illetékes szervek, ott is fenntartják a fertőtlenítő gátakat. Emlékeztette a nyilvánosságot, hogy a területeinken élő vaddisznó kifejezetten hajlamos megfertőződni az afrikai sertéspestissel, és a járvány terjesztésében is jelentős szerepet játszik. A veszély továbbra is ott a legkifejezettebb, ahonnan a betegség elterjedt: a szerémségi, a mácsvai és a kolubarai régióban, valamint Belgrád környékén. 

CSAK A SZABADKAI ERDŐK FERTŐZÉSMENTESEK 

A Vajdaság Erdői Közvállalat 17 vadászterületen gazdálkodik, ebből 16-on jegyeztek afrikai sertéspestissel fertőzött állatot – mondta a sajtótájékoztatón Branislav Stankov, a közvállalat vadászattal megbízott végrehajtó igazgatója. Fertőzésmentesnek kizárólag a Vajdaság északi részén fekvő szabadkai erdők számítanak. A legsúlyosabb a helyzet a szerémségi Kupinik vadászterületen, ahol 60 napra betiltották a vadászatot is, és a legszigorúbb intézkedéseket is érvényesítették a járvány megfékezése érdekében – mondta a szakember. Hozzátette: ezen e területen még az áthaladást is betiltották, és az érnyesített intézkedések betartására kötelezték a fakitermelés résztvevőit is. 

A szakértő szerint a Vajdaság Erdői Közvállalat által fenntartott területeken eredményesen véghez vitték a járvány megfékezésére irányuló intézkedéseket. A 17 vadászterületen korábban 4500 vaddisznót tartottak számon, mára viszont már 1500-ra csökkent az egyedszám. Ezt egyrészt a járvány okozta, másrészt viszont a vadállomány tudatos ellenőrzésével is hozzájárultak ahhoz, hogy annyi vaddisznó éljen az erdőkben, amennyit a racionális gazdálkodás előlát, csökkentve ezzel a fertőzésveszélyt – magyarázta Branislav Stankov. Emlékeztetett, hogy a vaddisznóállomány gondozására vonatkozó előírásokat már akkor változtatták, amikor 2021-ben először megjelent az afrikai sertéspestis a területeinken. „Az újonnan meghatározott biológiai minimum további 30 százalékos egyedcsökkentést lát elő” – mutatott rá a szakember. Hozzátette: nem a vaddisznók kiirtása a cél, a szaporulatuk korlátozásával optimális egyensúlyt kívánnak elérni a faj fenntartása és a fertőzésveszély csökkentése között. 

Miután az extrém hőmérsékletek visszaesnek, és a vízforrások után kutató vaddisznók visszatérnek az erdőkbe, új felméréseket végeznek majd, melyekkel minden vadászterületen meghatározzák az állatok optimális számát – mondta a vadászattal megbízott végrehajtó igazgató. A Vajdaság Erdői Közvállalat szakembere hangsúlyozta: továbbra is folytatják a szigorú intézkedések érvényesítését annak érdekében, hogy megtisztítsák a fertőzéstől a szerémségi területeket.
 

Magyar ember Magyar Szót érdemel

Nyitókép: Pixabay