A zentai Népkert jövőjével és területrendezésével kapcsolatban tartott szerda délelőtt a városházán sajtótájékoztatót Vörös Attila, polgármesteri tanácsadó és Forberth Péter felkért szakértő. Az eseményen elhangzott, hogy a városfejlesztési területre vonatkozó dokumentáció elkészítése fontos mérföldkő Zenta számára, hiszen ez adhatja az alapját annak, hogy a jövőben milyen irányban kívánják fejleszteni és hasznosítani a Népkertet. A mintegy 30 hektáros terület Zenta egyik legfontosabb városfejlesztési területe, amelynek jövőjét egy átfogó koncepció alapján kívánják meghatározni.
Hangsúlyozták, hogy nem egy azonnal induló építkezésről van szó, a tervek egy olyan szabáyozási keretet igyekeznek bemutatni, amely kijelöli, hogy milyen fejlesztések valósulhatnak meg a Népkertben, és hogy ehhez milyen környezetvédelmi, zöldfelületi, és beépítési korlátok mellett kell dolgozni.
Vörös Attila elmondta, hogy a területhasznosítási stratégia kidolgozásában fontos szerepet vállalt Forberth Péter is. Kiemelte, a koncepció egyik legfontosabb eleme, hogy a Népkert megőrizze jelenlegi zöld karakterét.
– A terv területenként legalább 30–55 százalékos zöldfelület megtartást irányoz elő, ahol pedig ez jelenleg nem biztosított, ott fásítással és új zöldterületek kialakításával pótolnánk a hiányt. A növénytelepítésnél az őshonos fajok alkalmazását részesítenénk előnyben, miközben az invazív fajok visszaszorítására is figyelmet fordítanának. A koncepció öt fő területet kapcsol össze: a sportot, a rekreációt és a turizmust, a park- és közösségi funkciókat, valamint a szociális és rehabilitációs szolgáltatásokat. Ezeket vízügyi létesítményekkel és a megfelelő közlekedési infrastruktúrával egészítenénk ki. A cél egy olyan, egész évben működő városi központ kialakítása, amelyben az egyes funkciók kölcsönösen erősítik egymást. A fejlesztés egyik legfontosabb alapját a Népkert alatt található geotermikus kút jelentené. A mintegy 1120 méteres mélységből 57 Celsius-fokos termálvíz tör a felszínre, amely a tervezett termálkomplexum hő- és energiaszükségletének jelentős részét biztosíthatná. A tervek között szerepel egy 3,8 megawatt teljesítményű, geotermikus hőközpont kialakítása is, amely a Népkert saját szükségleteinek ellátása mellett akár a városi távhőszolgáltatásba is bekapcsolható lenne. Fontos elem még az idősgondozás és a rehabilitáció is. Ezek különálló egységként jelennének meg, így az önellátó idősek számára kialakított otthon, az ápolásra szorulók ellátását biztosító intézmény, valamint a rehabilitációs központ elkülönülne a wellness- és gyógyfürdő vendégtereitől. A cél egy olyan Népkert kialakítása, amely megőrzi Zenta legnagyobb összefüggő zöldterületének karakterét, ugyanakkor a termálvízre, a sportra, a wellnessre, a rekreációra, a turizmusra, valamint a szociális szolgáltatásokra építve egész évben használható városi központtá válna – fogalmazott Vörös Attila, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a most elkészült dokumentum egyelőre egy szabályozási tervjavaslat. Hozzátette, hogy a konkrét beruházások megvalósításához további műszaki dokumentációra, finanszírozásra és engedélyekre lesz szükség.
– A koncepciót két éve kezdtük el kidolgozni és ennek során szakemberekkel és a kollégákkal együtt vizsgáltuk a környékbeli, valamint a magyarországi jó és rossz tapasztalatokat. Ezek alapján olyan fürdőkomplexum kialakítását szeretnénk előkészíteni, amely egész évben működőképes és hosszú távon fenntartható. A fenntarthatóság különösen fontos szempont, hiszen egy fürdő üzemeltetése rendkívül költséges. A magyarországi tapasztalatok szerint a több száz termálfürdő közül csak kevés képes teljes mértékben önfenntartó módon működni, a többség valamilyen formában önkormányzati támogatásra szorul. A zentai elképzelések között éppen ezért kiemelt szerepet kap az, hogy a fürdő ne jelentsen hosszú távú terhet az önkormányzat számára, hanem inkább új munkahelyeket teremtsen. Lehetőséget biztosíthatna olyan szakemberek hazatérésére is, akik jelenleg külföldön, például a vendéglátásban vagy az egészségügyben dolgoznak, és az ott megszerzett nyelvi és szakmai tapasztalataikat itthon tudnák kamatoztatni – mondta Vörös Attila.
Forberth Péter elmondta, az önkormányzat eredetileg egy fürdő létrehozásának ötletével kereste meg, ám hamar világossá vált, hogy nem elég megépíteni a létesítményt, annak hosszú távú működtetését is biztosítani kell.
A Népkert fejlesztésének tervei
– Egy fürdő üzemeltetése jelentős vízforgatással, energetikai megoldásokkal, a víz temperálásával és folyamatos karbantartással jár, így rendkívül költséges. Éppen ezért a stratégiába olyan projektelemeket is beépítettünk, amelyek pénzügyi és üzemeltetési szempontból erősíthetik a rendszert, és vonzóvá tehetik azt a befektetők számára. A cél egy olyan üzleti modell kialakítása, amely megfelelő garanciák mellett biztosítja a befektetett pénz megtérülését. A fenntarthatóságot többek között kétféle idősgondozási intézmény, egy önellátó idősek számára kialakított otthon és egy ápolási intézmény, valamint egy rehabilitációs központ biztosíthatná. A tervezés során Zenta társadalmi és gazdasági adottságait, regionális egészségügyi szerepét, valamint az egészségügyi szakközépiskolai képzés jelenlétét is figyelembe vettük. A rendszerben a fürdő jelentené a fő vonzerőt, míg a kapcsolódó intézmények a pénzügyi és működési fenntarthatóságot erősítenék. Az egyes egységek önálló pénzügyi működéssel, ugyanakkor egymással szoros együttműködésben dolgoznának. Az idősgondozási intézmények számára előnyt jelentene a regionális jelentőségű, egész évben működő fürdő közelsége és a szolgáltatásainak az igénybevétele. A hosszú távú cél, hogy a Népkert olyan turisztikai és szociális térré váljon, amely a fürdő- és egészségturizmus mellett a rehabilitációt, az idősgondozást és akár a rendezvényturizmust is magában foglalja. Ez jelentősen növelhetné Zenta turisztikai szerepét és hozzájárulhatna ahhoz, hogy a város markánsabban jelenjen meg Szerbia turisztikai térképén – fogalmazott Forberth Péter.
Vörös Attila a zárószóban felhívta a figyelmet arra, hogy a fejlesztés nem jelenti a Népkert jelenlegi funkcióinak megszüntetését. A meglévő épületek és létesítmények, köztük az atlétikapálya és a Kioszk is megmaradnának, a terv azt határozza meg, hogy melyeket lehet felújítani, illetve milyen infrastrukturális fejlesztések valósíthatók meg. Hozzátette, hogy a zöldfelületek megőrzése érdekében a Népkert zöldterületi részén új épületek létrehozását nem engedélyeznék.
– Nem az a cél, hogy beépítsük a területet, hanem, hogy a meglévő értékek megőrzése mellett új funkcióknak alakítsunk ki helyet. A teljes fejlesztés időtartama egyelőre nem határozható meg pontosan. Az, hogy öt, tíz vagy akár tizenöt év alatt valósul meg, attól is függ, mely elemeket finanszírozza az állam, illetve melyek megvalósításába kapcsolódna be a magántőke – mondta Vörös Attila.
Nyitókép: A fejlesztésekkel Zenta még inkább felkerülne a turisztikai térképre (Fotó: Gergely Árpád)
