2026. augusztus 11., kedd

Folytatódnak a minimálbér-tárgyalások

A minimálbér 9,2 százalékos növelését javasolták tegnap az állam képviselői azon a tárgyaláson, amelyen az idén először egyeztettek az országos szakszervezetekkel és a munkaadókkal a munka jövő évi legalacsonyabb díjáról. A javaslat szerint a jelenlegi 371 dináros összegről 405-re növelnék azt a minimumot, amelyet a munkáltatóknak óránként ki kell fizetniük az alkalmazottaiknak. Ez azt jelentené, hogy egy átlagos, 174 munkaórás hónapban a minimálbér összege 70.470 dinár lenne.

A növeléshez kapcsolódó bejelentések egyikében Siniša Mali pénzügyminiszter hangsúlyozta: nehéz tárgyalásokra számít, de az állam mindig arra törekszik, hogy támogassa a lakosait és a gazdaságot is. „Azt ígértük, hogy 2027-ben 650 eurós lesz a minimálbér: jó úton haladunk afelé, hogy ezt teljesítsük” – fogalmazott a miniszter.

A pénzügyminiszter emlékeztetett arra is, hogy az idén először fedi a minimálbér a legkisebb fogyasztói kosár értékét, sőt: a minimálbér a legkisebb fogyasztói kosár 113 százaléka. Ehhez kapcsolódóan kiemelte, hogy 2010-ben és 2011-ben a létminimumot jelképező kosár csupán 61,5 százalékát fedte a munka legalacsonyabb díjával meghatározott havi jövedelem. Mali a tárgyalások előtt pár nappal azt is hangsúlyozta, hogy „a munkanélküliség csupán 9,7 százalékos Szerbiában, és minden makrogazdasági mutató stabil”.

ELEMZÉSEK NÉLKÜL ZAJLOTT A TÁRGYALÁS

A szakszervezetek már az első tárgyaláson azt kérték, hogy az állam mutassa be, milyen előzetes számításokra alapozta korábbi bejelentéseit. A magas rangú állami képviselők ugyanis az elmúlt időszakban többször is hangsúlyozták, hogy a 2027-es évben a minimálbér havi összege elérheti a 650 eurót Szerbiában. A kért dokumentumot azonban nem készítette elő az állam – nyilatkozta a Blic Biznisnek Slađan Bobić, a Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetségének (SSSS) képviselője a tárgyalásokat követően. Hozzátette: adatok hiányában újabb találkozót beszéltek meg szerdára, amikor konkrét kimutatásokat várnak az államtól a jövedelmek mozgásáról és az állam terveiről. Fontos, hogy a munkások érdekvédelmi szervezetei teljes számításokat és ütemterveket lássanak arról, hogyan határozza meg az állam a javasolt összeget – nyomatékosította az SSSS képviselője.

Kiemelte, hogy a szakszervezetek továbbra is kitartanak a „két számjegyű emelés” mellett. A munkások érdekvédelmi szervezetei a minimálbérre vonatkozó elemzések mellett az átlagfizetés várható növekedéséről szóló kimutatásokat is követelték az államtól, valamint arra is kíváncsiak voltak, milyen terv alapján érheti el a szerbiaiak átlagfizetése a jövőben az 1400 eurót – utalt a korábbi állami bejelentésekre a szakszervezeti képviselő.

Az SSSS álláspontját megerősítette Dragan Todorović, a Függetlenség Egyesült Ágazati Szakszervezet (UGS Nezavisnost) képviselője is: a Biznis Kurirnak elmondta, hogy az általa képviselt, szintén országos szintű szakszervezet sem elégedett az állam javaslatával. „Ez ugyanis jelentősen elmaradt attól a korábbi bejelentéstől, hogy jövőre 650 eurós minimálbérre számíthatnak a szerbiai munkások: ezek szerint ezt az összeget esetleg 2028-ban érheti el a legalacsonyabb munkabér az országban” – mondta a szakszervezeti képviselő. Hozzátette: a javaslat ugyanakkor arra is rámutat, hogy a bejelentett 1400 eurós átlagbért sem lehet elérni a 2027-es évben.

REÁLIS FELMÉRÉSEKRE KELL ALAPOZNI

A szakszervezetek már a tárgyalások előtt bejelentették azt is, hogy a minimálbér emelése mellett minden más jövedelem növekedését is szorgalmazni fogják. Az átlagfizetéseknek is növekedniük kell annak érdekében, hogy a legegyszerűbb feladatok elvégzéséért járó munkabér ne közelítse meg túlságosan az összetettebb és felelősségteljesebb munkakörök betöltésének díjazását – figyelmeztettek a munkavállalók előrehaladását motiváló bérkülönbségek jelentőségére a szakemberek. A tárgyalások előtt azt is hangsúlyozták, hogy a reális felméréseken alapuló javaslatot fogják támogatni, nem céljuk ugyanis, hogy a munkaadók túlzott terhelése felmondások sorozatához vezessen.

AZ EMELÉS CSAK A MUNKAADÓK ÁLLAMI TÁMOGATÁSÁVAL TELJESÍTHETŐ

A tárgyaláson az állam javaslatát a munkaadók képviselői is véleményezték: úgy vélik, hogy az állam által javasolt 9,2 százalékos emelés túl nagy terhet jelent a vállalatoknak, amelyeknek állami támogatásra lesz szükségük ahhoz, hogy ilyen mértékű növelést teljesíteni tudjanak. „Elsősorban a mikro-, kis- és közepes vállalatok működését terheli meg túlságosan a minimálbér ilyen mértékű növelése” – mutatott rá Ljiljana Pavlović, a munkaadók képviselője.

Emlékeztetett arra is, hogy az elmúlt évben a januári emelés mellett egy rendkívüli növelésre is sor került, ami jelentősen gyarapította a munkaadók költségeit. Képviselőjük arra is felhívta a figyelmet, hogy a szóban forgó összegek nettó bérek: a munkások bére adókkal és járulékokkal együtt számolva jelentősen többe kerül minden cégnek.

Emlékeztetőül: a minimálbért illetően a tárgyalásokon azt az összeget hangsúlyozzák, amelyet a munkások kézhez kapnak. Hozzávetőleges számítás szerint az állam által javasolt 70 ezer dináros nettó jövedelem a munkaadóknak több mint 110 ezer dinárjába kerül, miután kifizetik az alkalmazottat, valamint a munkaadót terhelő adókat és járulékokat. Emellett azt is fontos hangsúlyozni, hogy a minimálbér nem minden hónapban azonos összegű, ugyanis függ az adott hónapban teljesíthető munkaórák számától.
 

Magyar ember Magyar Szót érdemel

Nyitókép: Dávid Csilla felvétele