Augusztus 10-én, azaz hétfőn kezdenek tárgyalni az országos szakszervezetek a munkaadókkal és az állam képviselőivel arról, hogy 2027-ben mekkora legyen a munka legalacsonyabb ára Szerbiában. A munkásvédelmi szervezetek szerint a szerb kormány 600 eurós havi minimálbért kínál majd fel az egyeztetések folyamán – írta a Danas napilap. Szerbiában jelenleg átlagban 65 ezer dinár körül alakul a nettó legkisebb jövedelem értéke: a kimutatások szerint a mintegy 550 eurós minimálbér a legalacsonyabbak között van Európában.
EURÓPÁBAN ALULRÓL A NYOLCADIK SZERBIA
Az Eurostat a múlt héten hozta nyilvánosságra azt a felmérését, amelyben az adóval és járulékokkal együtt kimutatott minimálbért hasonlították össze a kontinens országaiban. A július 1-jével lezárt felmérés szerint a 743 eurós szerbiai bruttó minimálbér az európai rangsor alsó részébe került.
Az európai rangsor legalján Ukrajna van, ahol a bruttó minimálbér csupán 169 euró. Szerbiánál kisebb bérminimumot jegyeznek Moldovában (313 euró), Albániában (531 euró), Bulgáriában (620 euró) és Törökországban (621 euró), emellett az észak-macedóniai 624 eurós és a montenegrói 670 eurós bruttó minimálbér is kisebb a szerbiainál.
Európa minden más országa azonban Szerbia fölé került az Eurostat listáján. Lettországban 780, Romániában 825, Magyarországon 906, Szlovákiában 915, Csehországban 923, Észtországban 946, Máltán viszont 994 euró a havi legalacsonyabb átlagjövedelem.
Az 1000 eurónál magasabb minimálbért biztosító országok között van Horvátország is, ahol 1050 euró a bruttó minimálbér. Portugáliában és Görögországban 1073, Cipruson 1088, Lengyelországban 1119, Litvániában 1153, Spanyolországban pedig 1425 euró a legalacsonyabb havi bruttó munkabér. Szlovéniában 1482, Franciaországban 1867 eurót keresnek azok, akik a minimálbérért dolgoznak.
A legmagasabb minimálbért biztosító öt ország Belgium (2234 euró), Hollandia (2338 euró.), Németország (2343 euró), Írország (2391 euró) és a listát vezető Luxemburg a 2771 eurós legalacsonyabb bruttó havi jövedelemmel.
Az Eurostat nem rendelkezett adatokkal Dániáról, Olaszországról, Ausztriáról, Finnországról, Svédországról, Izlandról, Norvégiáról, Svájcról és az Egyesült Királyságról, de feltételezhető, hogy ezekben az államokban is magasabb a minimálbér, mint Szerbiában – írták az elemzők.
AZ EMELÉST STABIL GAZDASÁGRA LEHET ALAPOZNI
Az állami képviselők bejelentései szerint Szerbiában 2027 végére a minimálbér elérheti a 650 eurót. A szakszervezetek szerint reálisabb, hogy ezt a szintet 2028-ra érje el az ország gazdasága.
Emlékeztetőül: az előző években háromszor növekedett a munka legalacsonyabb ára Szerbiában. 2025 januárjában 13,7 százalékkal, majd tavaly októberben rendkívüli, 9,4 százalékos emelést érvényesítettek, és így 500 euró környékére növekedett a havi legalacsonyabb kereset. Januárban további 10,1 százalékkal emelték a minimálbért, amely így elérte az 550 eurós értéket.
Stabil gazdaságban a munka legalacsonyabb díjának folyamatos emelése a munkások életszínvonalának növekedését jelenti, ám Szerbiában az említett emelések olyan költségnövekedést jelentettek a munkaadóknak, amely több cég bezárásához vezetett. Emiatt a szakszervezetek jelenleg nem remélnek magasabb növelést, és szerintük a tárgyalások folyamán az állam javaslata nem haladja majd meg a havi 600 eurót.
Másrészről viszont úgy vélik, hogy az állam azt sem tartja célszerűnek, hogy túl közel kerüljön a legalacsonyabb havi jövedelem összege a mediális átlaghoz, valamint az átlagfizetés értékéhez. Amennyiben ugyanis a minimálbér gyorsabban emelkedik a többi járandóságtól, akkor csökken a különbség a legegyszerűbb feladatokat végző munkások és azok között, akik összetettebb és felelősségteljesebb munkakört töltenek be. Ez csökkenti a dolgozók motivációját az előrehaladásra – magyarázzák a szakemberek. Kiemelik, hogy ugyanezzel a munkaadókra is nyomást lehet gyakorolni, hogy a különbségek megtartásának érdekében a minimálbér növelésekor a többi alkalmazottnak is emeljék a fizetését, amit csak akkor tehetnek meg, ha stabil gazdasági feltételekben üzletelnek. Egyébként veszélybe sodorják a cégük fenntarthatóságát – mutatnak rá az irracionális emelések lehetséges következményére a szakértők.
Nyitókép: Dávid Csilla felvétele
