A hosszan tartó hőség és a csapadékhiány következményei a kukorica és a szója mellett a többéves ültetvényeket is veszélyeztetik – figyelmeztetnek a gyümölcstermesztők. Kiemelik: az évelő növénykultúrákkal ellentétben a gyümölcsösökben nem látványosak a károk, azok csak a következő idényben mutatkoznak meg.
Az extrémen magas hőmérséklet, a nedvességhiány és a termőföld túlzott felmelegedése hosszú távon okoz rendellenességeket az ültetvények fejlődésében. A növények ugyanis úgy csökkentik a vízveszteséget, hogy a hőségben bezárják a leveleiken levő pórusokat. Emiatt csökken a fotoszintézis intenzitása, lassul a termények vízfeltöltődése és gyengül a termés minősége – magyarázzák a szakemberek. Hozzáteszik: a legnagyobb kár akkor keletkezik, ha a hőség vízhiánnyal párosul.
Az alma például azon gyümölcsfajták közé tartozik, amelyek különösen nehezen tűrik, ha egy időben jelentkezik a hőség és a nedvességhiány.
A legnagyobb veszélyben azok a termések vannak, amelyek a lombkorona napnap kitett részein helyezkednek el: ezeken a terményeken napégéses foltok jelenhetnek meg. A 35 foknál magasabb hőmérséklet az almánál megzavarja az érési folyamatot, lassítja a termés növekedését, és a tárolás lehetséges idejét is csökkenti.
AKÁRCSAK 2024-BEN
A termelők az idén is hasonló helyzetbe kerülhetnek, mint 2024-ben, amikor a hozam kielégítő volt, ám a termények között igencsak csekély volt az első osztályú gyümölcsök aránya – figyelmeztetnek az agrárelemzők. Kiemelik, hogy ilyen mértékű minőségcsökkenés hatalmas bevételi kiesést okoz a termelőknek, mivel jelentősen csökkenti a termények árát és az eladási lehetőségeket is.
Emellett az idei hőhatás a következő idényt is megpecsételi az ültetvényeken: a hosszan tartó magas hőmérsékletek miatt a növények nehezebben virágoznak a következő évben. A többéves fáknak ugyanis sokkal nehezebben javul az állapota, mint az évelő növényeknek – mutatnak rá a szakemberek. Nyomatékosítják: az extrém időjárás következményei évekig megmutatkozhatnak az ültetvényeken, így az elkövetkező időszakban valószínű, hogy alacsonyabb lesz a hozam, és a termények minősége is csökken.
AZ ÖNTÖZÉS MA MÁR ALAP
Az aszály súlyos következményei főként azokon az ültetvényeken mutatkoznak majd meg, amelyek nem rendelkeznek öntözőrendszerrel. A klímaváltozás következményeivel egyre több gyümölcstermesztő számol, és a talaj nedvességtartalmának megtartására már területeinken sem hozzáadott agrotechnikai intézkedésként, hanem alapvető szükségletként tekintenek a termelők – írja az Agronews szakportál.
Ugyanitt kiemelik, hogy a csepegtetőrendszerek, a talajtakarás vagy a mulcsozás, valamint az organikus anyagok megtartását serkentő talajgondozás ma már alapvető műveletnek számít a gyümölcsösökben. Emellett a termelők igyekeznek olyan fajtákat telepíteni az ültetvényekbe, amelyek jól tűrik a hőséget és a vízhiányt. Mindezt annak érdekében, hogy fenntarthatóvá tegyék a termelést – erősítik meg a szakemberek.
Az agrárelemzők szerint az idei hőhullám nem csak egy évi hozamról szól: azt is megmutatja, hogy a hazai gyümölcstermesztés hogyan képes alkalmazkodni a mind sűrűbben és intenzívebben jelentkező aszályos időszakokhoz.
Nyitókép: A 35 foknál magasabb hőmérséklet megzavarja az alma érési folyamatát (Fotó: Beta)
