Négy évvel ezelőtt, amikor kitört az ukrajnai háború, amely energiaválságot, majd globális infláción keresztül gazdasági válságot idézett elő, Szerbiában nem csökkentek az ingatlanárak – sőt, emelkedtek. Az orosz és ukrán állampolgárok tömeges érkezése, valamint az a tény, hogy Szerbia nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen, kedvező feltételeket teremtett számukra. Emiatt az árak, különösen Belgrádban és Újvidéken, jelentősen nőttek, miközben Európa nagy részén csökkentek – írja a Danas.
2023-ban enyhe visszaesés volt tapasztalható, miután a menekültek letelepedtek, és csökkent az adásvételek száma. A forgalom csökkenéséhez a magas infláció és az ingatlanok tartósan magas ára is hozzájárult.
Kaća Lazarević ingatlanközvetítő a Danasnak elmondta: a közel-keleti válság eddig nem volt hatással a szerbiai ingatlanpiacra, és nem is hasonlítható a 2022-es helyzethez.
– Nincsenek közel-keleti menekültek, és az a tőke sem érkezik ide, amely például Dubajban található. Elképzelhető, hogy egyes szerb állampolgárok hazatérnek, ami növelheti a bérleti keresletet, de az adásvételek számát aligha – mondta.
Hozzátette: a piacon különösen a kisebb, megfizethető lakások hiánya jelent problémát.
– A kínálatban főként nagy alapterületű, drága lakások vannak, miközben a kereslet a 40–70 négyzetméteres, elérhető árú lakások iránt a legerősebb. Nehéz 3.500 euró alatti négyzetméteráron lakást találni, a periférián is már 3.000 euró körül mozognak az árak – nem a valós érték, hanem a hiány miatt – fogalmazott.
A hitelből vásárlók helyzete még nehezebb, hiszen a magas árak mellett jelentős önrésztt és törlesztőrészletet is vállalniuk kell.
Lazarević szerint a legalizációs eljárások előrehaladása némileg növelheti a kínálatot, ugyanakkor bírálta a beruházókat, amiért túl nagy lakásokat építenek.
– Könnyebb eladni egy 150 négyzetméteres lakást, de ez nem felel meg a piac igényeinek. Jogszabályban kellene előírni, hogy minden új épületben legyen bizonyos számú kisebb lakás is – javasolta.
A Köztársasági Geodéziai Intézet (RGZ) adatai szerint Újvidéken és Nišben csökkent a forgalom, amit a szakértő a lakosság elszegényedésével magyaráz.
Nikola Seneši befektetési tanácsadó szerint a válság jelei már most látszanak: csökken a kereslet, és Belgrádban mintegy 12.000 eladatlan lakás van. Úgy véli, egy elhúzódó közel-keleti konfliktus tovább mélyítheti a problémát.
Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy az infláció bizonyos mértékben támogathatja az ingatlanpiacot, mivel sokan értékálló befektetésként tekintenek rá.
– Ha az olaj ára tovább emelkedik, az biztosan csökkenti a keresletet. Ugyanakkor infláció idején sokan inkább ingatlanba fektetik a pénzüket, mert kevés alternatíva van – mondta.
Seneši szerint az ágazatban már most csökken a munka mennyisége, egyes ügynökök és értékbecslők elveszítik állásukat. Véleménye szerint az államnak fel kell készülnie egy komolyabb gazdasági válságra, amely az ingatlanpiacot is érzékenyen érintheti.
A szakértők egyetértenek abban, hogy a közel-keleti tőke nagyobb mértékű beáramlása Szerbiába egyelőre nem várható.
Nyitókép: A szakértők szerint a bizonytalanság növekedhet (Fotó: Dávid Csilla illusztrációja)
