Az európai villamosenergia-fogyasztás mintegy 25 százaléka gáztüzelésű erőművekből származik, így az újabb gázválság jelentősen megnehezítheti az áram piacát is – ami természetesen áremelkedéshez vezethet. Az energiaválság akár évekig is eltarthat, amíg új atomerőművek nem épülnek – mondta a Biznis.rs-nek Miloš Zdravković energetikai szakértő.
Az Európai Unió a zöldpolitika jegyében leépítette a nukleáris és széntüzelésű erőművek egy részét, ezért a közel-keleti konfliktus, valamint az Oroszországgal fennálló politikai viszony miatt most villamosenergia-hiány is kialakulhat.
Zdravković rámutatott, hogy Európa erősen függ a gáztól, amelyet nemcsak fűtésre, hanem az iparban is széles körben használnak. Az ellátási problémák már most is visszafogták az ipari termelést – például a német BASF vegyipari óriás esetében mintegy 40 százalékos csökkenést okoztak.
A Közel-Keleten kirobbant konfliktus – az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni támadását követően – egyszerre érinti az olaj- és a gázpiacot. A Hormuzi-szorosban kialakult fennakadások a globális energiaszállítás mintegy ötödét érintik.
A szakértő szerint azonban a gázpiac jóval érzékenyebb és kevésbé rugalmas, mint az olajpiac.
– Olaszország, Hollandia, Belgium és az Egyesült Királyság közvetlenül függ a Perzsa-öbölből érkező energiahordozóktól, miközben Japán, India és Dél-Korea alternatív forrásokat keres Oroszországban és Ausztráliában. Iránban a világ legnagyobb gázmezője, Katarban pedig a gázinfrastruktúra sérült meg, így hosszabb távú gázhiány várható – mondta Zdravković.
Hozzátette, hogy a tárolás is komoly kihívás: míg az olaj viszonylag könnyen raktározható, a gázt sűríteni vagy cseppfolyósítani kell, ami drága és korlátozott kapacitású megoldás, ezért a hiány nehezebben kezelhető és tartósabb hatású.
Közben Oroszország kelet felé irányította gázexportját. A nyugat-szibériai gáz, amely korábban az Északi Áramlat vezetéken keresztül Európát látta volna el, egyre inkább Kína felé áramlik, különösen a Szibéria Ereje 2 vezeték megépítéséről szóló megállapodás után.
Ez azt jelenti, hogy az EU évente mintegy 55 milliárd köbméter gáztól esik el.
– Az orosz gáznak nincs valódi helyettesítője – legalábbis nem ilyen áron. Az amerikai cseppfolyósított földgáz importja 2,4-szer drágább a tárolás és szállítás miatt. Ráadásul kérdés, hogy egyáltalán elegendő mennyiség áll-e rendelkezésre – mondta a szakértő.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ugyan új atomerőművek építését helyezte kilátásba, de ezek megvalósítása hosszabb időt vesz igénybe.
A Rabobank legfrissebb elemzése szerint az európai gázpiac új szakaszba lépett: a cseppfolyósított földgáz ellátási zavarai véget vetettek a korábbi túlkínálatnak, és tartósan feszes piac alakult ki.
A hollandiai TTF gázelosztó központ ára már nem a bőséges kínálatot, hanem a szűkösséget tükrözi: a tárolók lassabban töltődnek, nő a különbség a téli és nyári árak között, erősödnek a napi árkilengések, és egyes régiókban a gáz drágább, mint a referenciaár. Kedden a TTF-en az ár ezer köbméterenként mintegy 550 euró volt.
Nyitókép: A szakértők szerint az európai energiaválság éveken át elhúzódhat (Fotó: pixabay.com)
