Bár az Euribor értéke jelentősen növekedett, az euró nem gyengült a dinárhoz viszonyítva, így a lakosoknak nem kell tartaniuk attól, hogy a közeljövőben emelkednének a kölcsöneik törlesztőrészletei – mondta Ismail Musabegović, a belgrádi bankakadémia professzora. A Szerbiai RTV műsorának vendégeként arra reagált, hogy nemrégiben a tizenkét havi Euribor értéke akkora mértékben növekedett egy nap alatt, amekkorára az elmúlt 18 évben nem volt példa: múlt kedden 8 százalékos emelkedést jegyeztek az európai bankok. Ugyanekkor a hathavi Euribor értéke az elmúlt három év legmagasabb ugrását mutatta (csaknem ötszázalékost), és csak a kölcsönök kamatlábait meghatározó változó háromhavi értéke maradt hozzávetőlegesen a korábbi szinten.
Az Euribor európai irányadó bankközi kamatláb, amely napi szinten változik: a bankok három-, hat- vagy tizenkét havonta határozzák meg az átlagát, amely referenciaként szolgál számos euróalapú hitel, jelzálogkölcsön és pénzügyi termék árazásához. Amennyiben tehát növekszik az Euribor, akkor emelkedik a kölcsönök törlesztőrészlete is. A legtöbb lakás- és készpénzhitelt azonban a szerbiai bankok a háromhavi érték alapján fizettetik meg, így a most tapasztalt ugrásszerű emelkedések még nem befolyásolják jelentősen a törlesztőrészleteket – magyarázta Ismail Musabegović. Hozzátette: amennyiben az emelkedés tartós marad, akkor viszont növekednek a törlesztőrészletek is. A dinár stabilan tartja az árfolyamát az euróhoz viszonyítva, így nem valószínű, hogy a kölcsönök többségének törlesztőrészlete jelentősen drágulna – mondta a szakember. Példával is igazolta állítását: egy 100 ezer eurós hitel esetében, amelyre 25 éves törlesztéssel kötöttek szerződést a bankok ügyfelei, a törlesztőrészlet havonta 15–20 euróval növekedhet.
Az, hogy a közeljövőben mennyire növekszik tovább, vagy csökken az Euribor értéke, elsősorban az Európai Központi Bank határozataitól függ – erősítette meg a professzor. Kiemelte, hogy a jelen társadalmi helyzetben a fő cél az, hogy az inflációt két százalék körüli értéken tartsák Európában. Ezért a központi banknak óvatosan kell egyensúlyoznia, hisz amennyiben megemeli a kamatlábakat, az jelentősen csökkentheti a gazdasági termelést – magyarázta. Hangsúlyozta, hogy a geopolitikai kockázatok és az energiaárak emelkedése továbbra is bizonytalanná teszi a pénzügyi piacot. A kőolaj ára mindig is meghatározó volt ilyen szempontból: egy hónappal ezelőtt még 70 dollár volt hordónként, ma viszont az ára meghaladja a 100 dollárt is. Ez akkora ugrás, ami automatikusan megindíthatja az infláció növekedését – mutatott rá a szakember, aki szerint ez a szállítás költségei mellett az árucikkek drágulásához és globális gazdasági változásokhoz vezethet. A professzor arra is felhívta a figyelmet, hogy mindemellett a világpiacon az euró és a dollár közötti árviszony is meghatározó. A tőke abba a gazdaságba irányul, amelyben magasabbak a kamatlábak. Amennyiben tehát az Egyesült Államokban csökkennének a kamatlábak, az csökkentené azt a nyomást is, amelyet jelenleg az európai valuták elszenvednek – magyarázta a szakember.
Hangsúlyozta, hogy a szerb központi bank döntései nem függnek közvetlenül az európai intézmények politikájától. A Szerb Nemzeti Bank önálló pénzügyi politikát folytat, melynek elsődleges célja megőrizni az itteni árakat és a dinár árfolyamát – magyarázta a professzor. Hozzátette, hogy közvetett hatással számolni kell: ha jelentős változások történnek az európai pénzügyi piacon, akkor az közvetetten kihathat a hazai helyzetre is, elsősorban a dináralapú kölcsönök esetében. A szakember szerint Szerbia jelenleg rendelkezik olyan pénzügyi mechanizmusokkal, amelyekkel háríthatja az európai hatást. Az ország devizatartalékai ugyanis elérik a 30 milliárd eurós értéket, ami teret biztosít a Szerb Nemzeti Banknak ahhoz, hogy jelentős változások esetén is időben reagáljon, és stabilizálja a hazai pénzügyi piacot – szögezte le Ismail Musabegović.
