Dubravka Đedović Handanović bányászati és energiaügyi miniszter Párizsban részt vett a második Nukleáris Energia Csúcstalálkozón, amelyet a francia kormány és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) szervezett. A találkozóra több mint 30 országból érkeztek résztvevők.
A rendezvény összehozza az államvezetőket, valamint a nemzetközi szervezetek, pénzügyi intézmények és az ipar képviselőit azzal a céllal, hogy a nukleáris energia a megújuló energiaforrások felé vezető átmenet egyik kulcsfontosságú pillérévé váljon.
A csúcstalálkozót Emmanuel Macron francia államfő nyitotta meg. Beszédet mondott még Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Rafael Mariano Grossi, az IAEA vezérigazgatója.
Đedović a csúcstalálkozó előtt hangsúlyozta, hogy Szerbia kész lépéseket tenni nukleáris programjának fejlesztése érdekében. Ez a lépés jelenti az alapot a stabil energiaellátás biztosításához, amely elengedhetetlen a hazai gazdaság további növekedéséhez.
Rámutatott arra is, hogy Európa egyre inkább a kiszámítható és hosszú távon biztonságos energiaforrások felé fordul, és a kontinens egyfajta nukleáris reneszánsz időszakba lép. Szerbia pedig partneri együttműködések, új technológiák és fenntartható fejlődés révén szeretne részese lenni ennek a folyamatnak.
Đedović részt vett a csúcstalálkozó első panelbeszélgetésén is, amelynek címe: „Regionális fejlődés és stratégiák: a nukleáris energia lehetősége a tiszta energia növekvő globális keresletének kielégítésében”.
A résztvevők többek között tárgyaltak a nukleáris energia jelentőségéről a tiszta energiára való globális átmenet során, valamint stratégiai szerepéről a fejlődő országokban, amelyek gyorsan növekvő villamosenergia-igénnyel szembesülnek. Szó volt az innovatív nukleáris technológiák szerepéről is, például a kis moduláris reaktorokról (SMR). A panel témái között szerepeltek a gazdasági és politikai ösztönzők is, amelyek a fosszilis energiahordozóktól függő régiókat a nukleáris energia felé terelhetik.
A párizsi csúcstalálkozó témái között szerepel a nukleáris projektek finanszírozása, az üzemanyag-ellátás biztonsága, a nukleáris hulladék kezelése, valamint az olyan innovatív megoldások fejlesztése, mint a kis moduláris reaktorok. Kiemelt figyelmet kap az a cél is, hogy 2050-ig megháromszorozzák a nukleáris kapacitásokat, összhangban a globális klímacélokkal.
Az idei párizsi csúcstalálkozótól azt várják, hogy megerősíti a nukleáris energia szerepét mint a klímasemlegesség és az energiabiztonság egyik kulcsfontosságú pillérét.
Đedović szombaton, a Szerbia 2030 nemzeti stratégia bemutatásán elmondta, hogy Szerbiának 2035 előtt meg kell kezdenie első nukleáris erőművének építését. A nukleáris program fejlesztéséhez 2035-ig legalább 3 milliárd euró értékű beruházásra lesz szükség. A Bányászati és Energetikai Minisztérium jelenleg dolgozik egy nemzeti testület létrehozásán, amely az atomenergia-program végrehajtását irányítaná az IAEA ajánlásaival összhangban.
Szerbiában 2024 novemberében fogadták el az energetikai törvény módosításait, amelyek megszüntették a több mint 35 éven át érvényben lévő, atomerőművek építésére vonatkozó moratóriumot.
Nyitókép: Beta
