Képzett gazdáké a jövő

Írásunkhoz fotógaléria kapcsolódik, amely ITT érhető el. 

A 21. században nem elég, ha van termőföldünk: versenyképessé kell tennünk a termelésünket – hangsúlyozta Juhász Bálint, a tartományi képviselőház elnöke tegnap az újvidéki Tudományos-Technológiai Parkban, ahol az Okos agrárinnováció és képzési program (SAGITTA) elnevezésű IPA-projektet mutatták be. A nyitóbeszédében a képviselőház elnöke kiemelte: Vajdaságban tudással és innovációval fejlesztjük a mezőgazdaságot.

– Hatalmas erőforrásaink vannak: 111 ezer bejegyzett mezőgazdasági termelőt tartunk számon és több mint 1,5 millió hektár termőfölddel rendelkezünk. Amint a kutatások is mutatják, a korszerű tudás, a készségek és a digitalizáció alkalmazása az, amelyek hiányoznak a mindennapokban a mezőgazdaságból, ugyanakkor ezekkel lehet növelni a versenyképességet is. E hiányt pótolja a SAGITTA-projekt, hiszen több száz termelő számára biztosítja azt, hogy hozzáférjen a legmodernebb tudáshoz, elsajátítsa azt, és a saját gazdaságában, a mindennapi termelésben is be tudja építeni a szerzett ismereteket – mutatott rá a program jelentőségére Juhász Bálint. Kiemelte, hogy a SAGITTA-projekt nem elszigetelt példa, hanem annak a széles körű törekvésnek a része, mely az újítást helyezi előtérbe.

A tudástranszfer, a digitalizáció, valamint a klímaváltozás kezelését prioritásnak tekinti A Vajdasági Magyar Közösség Terület- és Gazdaságfejlesztési Stratégiája (2026–2033) is: ezen törekvések egymást erősítik és egymásra épülnek – válaszolta a Magyar Szó kérdésére a tartományi képviselőház elnöke.

A SAGITTA-projekt az Interreg–IPA Magyarország–Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program támogatásával valósul meg: összértéke 3,4 millió euró, amelynek megvalósításához 2,9 millióval járul hozzá az Európai Unió, és ebből Vajdaságban több mint 1,5 millió eurót fektetnek be – ismertette a program anyagi hátterét Ognjen Dopuđ, az európai ügyek és fejlesztések vajdasági alapjának igazgatója. Kiemelte, hogy a három évig tartó program keretében a szakemberek képzésére összpontosítanak, de jelentős eszközöket fordítanak az innovatív oktatási eszközök beszerzésére és a precíziós mezőgazdaság fejlesztésére is. A program lezárására csaknem 500 képzett szakemberrel dicsekedhet majd a határ menti régió – mutatott rá Ognjen Dopuđ.

Hangsúlyozta, hogy a projektet az általa képviselt alapon keresztül szerbiai részről a Pro Scientia Naturae Alapítvány valósítja meg. A zentai alapítvány keretein belül dr. Lengyel László vállalta a SAGITTA vezetését.

– A projekt az agrárágazat fejlesztését tűzte ki célul, mégpedig azokon a területeken, amelyeken jelenleg jelentős változások zajlanak: a technológiai fejlődés, a klímaváltozás és a marketing terén. Szerbiai részről az agrárdigitalizáció és a természeti erőforrások védelme témakörében készítünk tananyagokat, amelyek digitális formában bárki számára hozzáférhetőek lesznek, de oktatásra is kerülnek a projekt keretein belül. Ugyanakkor kialakítjuk a megfelelő infrastruktúrát is az oktatási központokban, mind Szerbiában, mind Magyarországon. A projekt kutatásokat is előirányoz: különböző új technológiákat próbálunk ki, például mesterséges intelligenciával vezérelt vaditatót, vagy digitálisan felszerelt tanösvényt – sorolta a tevékenységeket a szakember. Elmondta, hogy bár a projekt hivatalos megnyitójára tegnap került sor, az előkészületek már szeptember óta zajlanak. A következő lépésben közbeszerzési eljárásokat folytatnak le, például mobil tantermekre, bemutatóközpontokra, de még számos képzést és rendezvényt szerveznek a következő három évben.

A projekt elsősorban a fiatalok, az ifjú felnőttek és a gazdálkodók képzésére irányul, ám nyitott mindazok előtt, akik késztetést éreznek a megújulásra és az új tudományos technológiai fejlesztések megismerésére – mondta a sajtónak dr. Kulcsár Sarolta, a zentai Pro Scientia Naturae Alapítvány képviselője.

– A képzések mellett infrastrukturális fejlesztés is zajlik, hiszen Zentán, az alapítvány oktatási központjának udvarában egy felnőttképzési központot is kialakítunk. Ez a továbbiakban más felnőttképzési programok oktatására is helyszínt biztosít, és koordinációs központi szerepet is betölt a természeti erőforrások védelme, valamint az agrárdigitalizáció terén – mutatott rá az alapítvány képviselője.

Az IPA-projektet magyarországi részről a mórahalmi önkormányzat vállalta magára: a program keretében a településen egy oktatóközpontot hoznak létre a szőlészek és borászok számára – mondta dr. Kiss Ágnes, a mórahalmi önkormányzat képviselője.

– Emellett a képzőközpontban a tanulókkal együtt egy szőlőültetvényt is létrehozunk, amelyen gyakorlati képzést biztosítunk a jövőben. Borászathoz szükséges eszközöket is tervezünk beszerezni: traktortartályokat, laboreszközöket és minden más felszerelést, amely a gyakorlati képzéshez szükséges – sorolta a magyar részről vállalt feladatokat az önkormányzati képviselő. – Ez a projekt is, ahogyan más törekvéseink elsősorban arra irányulnak, hogy helyben tartsák a fiatalokat. Biztosítani szeretnénk nekik, hogy minél szélesebb palettán tudjanak válogatni a lehetőségek közül. Szívügye az egész térségnek, hogy legyen lehetőségük helyben családot alapítani és boldogulni – mutatott rá Kiss Ágnes a határon átívelő programok megvalósításának jelentőségére.