A pancsovai olajfinomító körüli bizonytalanság már mély nyomokat hagyott az ipari termelésen, és ha a Szerbiai Kőolajipari Vállalatnál (NIS) kialakult válság elhúzódik, az ipari termelés az idén akár stagnálhat is – nyilatkozta a Szerbiai Rádió és Televíziónak Ivan Nikolić, a Szerb Nemzeti Bank kormányzótanácsának elnöke.
Erre figyelmeztetnek a Makrogazdasági elemzések és trendek (MAT) című kiadvány legfrissebb elemzései is, amelyek szerint az ipar teljes növekedése tavaly mindössze körülbelül 1 százalék volt. Különösen súlyosan érintett a feldolgozóipar, amely a becslések szerint csupán 1,2 százalékos növekedést ért el. A legnagyobb visszaesés a koksz- és kőolajszármazékok gyártásában jelentkezett. Az ágazat novemberben 44 százalékkal kevesebbet termelt az előző év azonos időszakához képest.
November végén a pancsovai olajfinomító úgynevezett csendes üzemmódba lépett, ami a várakozások szerint tovább rontja majd a decemberi statisztikai adatokat.
Nikolić kiemelte, hogy a NIS-nél a problémák egész évben jelen voltak, és a helyzet az amerikai szankciók bevezetése után súlyosbodott.
– A koksz- és kőolajszármazékok termelése az év folyamán átlagban mintegy 10 százalékkal alacsonyabb volt, mint a korábbi években. A visszaesés 25 százalékot tett ki 2022-höz képest, amikor a feldolgozás a csúcson volt. Ez az ágazat a feldolgozóipar 8,6 százalékát teszi ki, ezért minden visszaesése az egész ipart magával rántja. Novemberben a feldolgozóipar 3,1 százalékkal esett vissza, miközben a kőolaj-feldolgozás problémái nélkül növekedés lett volna. A kulcskérdés az, hogy milyen gyorsan születhet megoldás a válságra. Amennyiben a NIS körüli problémák a következő egy-két hónapon belül rendeződnek, az ipari termelés, legalábbis a feldolgozóiparban visszatérhet a tavalyi szintre. Ez elsősorban geopolitikai kérdés, amely a mi kereteinken kívül dől el – fogalmazott Nikolić.
Hozzátette, hogy az ipar egészét tekintve pozitív jelek is láthatók: az elektromos energia termelésében jobb év várható a 2024. év után, miközben a bányászat továbbra is kedvező trendeket mutat.
– Noha az idei évre a bruttó hazai termék (GDP) növekedését körülbelül 3 százalékra prognosztizálják, az ipar ehhez nem járul hozzá jelentős mértékben. A növekedés fő pillérei az építőipar, a kereskedelem, valamint a mezőgazdaság. Az infláció 2,7 százalékra mérséklődött, ezen a téren nincs probléma. Az idei év legnagyobb kihívása továbbra is az ipar. Az export gyorsabban növekszik, mint az import, ami mérsékli a külkereskedelmi kockázatokat. Szerbia jelenleg zárt ajtók mögött hozott döntésekre vár – fejtette ki a szakértő, hozzátéve, hogy az eredmény hamarosan ismertté válik, és pozitív lesz.
Nyitókép: Dávid Csilla felvétele
