A Nemzetközi Valutaalap vizsgálata megerősítette, hogy Szerbia az elmúlt 15 év alatt nehéz utat tett meg a csődtől egy olyan országig, amely befektetésre ajánlott hitelminősítéssel rendelkezik – írta Siniša Mali pénzügyminiszter azt követően, hogy a valutaalap végrehajtó igazgatója nyilvánosságra hozta a testület döntését a második vizsgálatról, amelyet a 2024. december 9-én jóváhagyott eszközök által szavatolt, a politikai koordináció megvalósítására irányuló program keretében végzett el a nemzetközi intézmény küldöttsége.
A vizsgálat eredményeit elemezve a pénzügyminiszter kiemelte: a Nemzetközi Valutaalap alátámasztotta, hogy a szerb gazdaság stabil, és a reformokat véghez kell vinni. Mali szerint ez azt jelenti, hogy „jó úton halad az ország, amelyet folytatni kell”. A döntésből kiemelte, Szerbia óvatos makrogazdasági politikát folytat, és erős háttérrel rendelkezik, amely jelentős segítséget jelent a kihívások idején. A következő években tovább csökken a közadósság, a rendszerszintű reformokkal és a közvállalatok átalakításával pedig csökkentik a pénzügyi kockázatvállalást az országban – hangsúlyozta a pénzügyminiszter.
MÉRSÉKLŐDÖTT A FEJLŐDÉS
A Nemzetközi Valutaalap által nyilvánosságra hozott döntés összegzésében kiemelik, hogy a szerb államvezetés előrehaladt a kulcsfontosságú rendszerszintű reformok megvalósításában, beleértve a közpénzek irányítását, a beruházásokat és az energetikai ágazat fejlesztését is. Hangsúlyozzák, hogy a fejlődés némileg lelassult mind a belföldi, mind a külföldi kedvezőtlen hatások miatt. Az infláció mértéke azonban nem érte el a Szerb Nemzeti Bank által előrelátott 3 százalékos értéket – írták a valutaalap szakértői. Kiemelik, hogy 2026-ban pénzügyileg várhatóan növekszik a hiány az üzemanyag-behozatal emelkedő költségei miatt, de azon uniós rendelkezés miatt is, amely az acélbehozatalt korlátozza.
A 2025-ös évben 2 százalékos növekedés várható Szerbiában, amely 2026-ra és 2027-re előreláthatóan megugrik: az átgondolt makrogazdasági politika és az erős védelmi mechanizmusok segítik az országot abban, hogy feltalálja magát a kihívások időszakában – áll a jelentésben. Ugyanitt a költségvetéssel kapcsolatban hangsúlyozzák, hogy „erős a fegyelem, óvatos a pénzügyi politika, ami megvédi a hitelességet”. Hozzáteszik, hogy igen jelentősek a devizatartalékok, az állami letétek, a bankszektor viszont ellenálló, és jól megalapozott tőkével rendelkezik. Kiemelik, hogy a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) ellen bevezetett amerikai szankciók feloldása jelentősen csökkentené a bizonytalanságot.
A NIS-t egyébként először jelölték „makrogazdaságilag kritikus” meghatározással a Nemzetközi Valutaalap jelentésében. A szakértők szerint ezzel arra utaltak, hogy a vállalat üzletelése közvetlen hatással van Szerbia egész gazdaságára, azaz a bruttó hazai termékre, inflációra, költségvetésre és a külkereskedelmi egyenlegre is. A valutaalap szakemberei támogatásukról biztosították az országot a jelenlegi kihívások áthidalásában annak érdekében, hogy ismét felgyorsuljon a fejlődés az országban.
CSÖKKENTENI KELL A KOCKÁZATOT
A Nemzetközi Valutaalap szerint továbbra is kulcsfontosságú folytatni a rendszerszintű reformokat Szerbiában. Ezzel elsősorban a pénzügyi átláthatóságot és felelősségvállalást erősítenék, ami jelentős szerepet tölt be a közpénzek kezelésében és beruházásának megvalósításában.
A valutaalappal megkötött egyezmény által meghatározott program folytatásában előreláthatólag 2026-tól tovább kell csökkennie a közadósságnak – jegyezték le az álláspontjukat a szakértők a következő időszakra vonatkozóan. Kiemelték, hogy az energiabiztonságot jelentősen növelhetné, ha az ország csökkentené a kockázatot a földgázellátás terén. A villanyáram nemrégiben érvényesített áremelését viszont pozitívumként említették: a szakemberek szerint ez megerősítette a pénzügyi stabilitás fenntarthatóságát az energetika területén tevékenykedő vállalatokban azzal, hogy a befolyt összegekből a jövőbeli kulcsfontosságú energetikai befektetéseket valósítják meg.
A zárójelentés szerint Szerbiának továbbra is a bruttó hazai termék 3 százaléka alatt kell tartania a pénzügyi hiányt, ami azt jelenti, hogy szigorúan követni kell a fizetésekre és nyugdíjakra vonatkozó szabályokat, prioritásokat kell meghatározni a beruházásoknál, és óvatosan kell tervezni az előre nem látható helyzetek miatt. Az előrelátások szerint a bruttó hazai termék növekedése 2025-ben 2,1 százalékos lesz, ami 3,9 százalékos visszaesést jelent a 2024-es évhez viszonyítva. A valutaalap azonban 2026-ra jelentős javulást lát elő: szakembereik szerint az ország elérheti a 3 százalékos növekedést, 2027-ben pedig akár a 4,6 százalékost is.
Mint ismeretes, a Nemzetközi Valutaalap és Szerbia között megkötött egyezmény célja Szerbia makrogazdasági és pénzügyi stabilitásának megőrzése, de a közadósság folyamatos csökkentését is előrelátták az eszközök odaítélésekor. Emellett az energetikai ágazat erősítésére és a befektetések megvalósítására is kötelezettséget vállalt Szerbia, ahogyan arra is, hogy rendszerszintű reformokkal tovább serkenti a fenntartható fejlődést. A politikai koordinációra kapott támogatás tanácsadói jellegű, és nem feltételezi a pénzügyi eszközök felhasználását. Ezt a támogatást olyan országoknak hagyja jóvá a Nemzetközi Valutaalap, amelyek elkötelezettek a reformok végrehajtása iránt, és erős gazdasági politikát folytatnak.
Nyitókép: Beta
