Szerbiának komoly oka van arra, hogy a másodlagos szankciók érvényesítése előtt megoldást találjon a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) helyzetére, amely sokkal bonyolultabb attól, ahogyan azt a közvéleménynek bemutatják – mondta Nebojša Obrknežev földgáz- és kőolajiparra szakosodott mérnök a Tanjug hírügynökségnek. Kiemelte, az amerikai szankciók alatt levő cég államosítása több szempontból sem előnyös, de lehetetlen is, mert a NIS részvényeinek 14 százaléka magánszemélyek és vállalkozók tulajdonában van. Így az állam nem is lehet a NIS 100 százalékos tulajdonosa – hangsúlyozta a szakember.
A mérnök megerősítette, hogy amennyiben a közeljövőben nem találnak megoldást a NIS helyzetére, Szerbia költségvetése és energiabiztonsága is veszélybe kerül, és a foglalkoztatás terén is gondok lesznek. A NIS 13.770 személyt alkalmaz, akiket közvetlenül érint a pancsovai finomító leállása. Emlékeztetett, hogy a gyár szakszervezetei már továbbították aggályaikat és kérdéseiket a vállalatvezetés felé. Egyebek között a bónuszok kifizetése érdekelte őket, hiszen ezek képezik a havi bérekhez kötődő költségek 40 százalékát. Ugyanakkor annak lehetőségéről is érdeklődtek, hogy a munkások által bevállalt kölcsönök törlesztésénél alkalmazható lesz-e a moratórium.
Mindez a szankciók miatti leállás következménye, amely tovább súlyosbodik, amennyiben a másodlagos szankciókat is életbe lépteti az amerikai kormányzat – mondta a szakember. A bankokat fenyegető intézkedés érvényesítése után leállhatnak a még működő benzinkutak is, gond lesz a pénzügyi tranzakciókkal általában, de az olyan nagyberuházások is leállhatnak, mint az udvarnoki gáztároló bővítése vagy az eleméri, valamint a pancsovai gázerőművek építése – emelte ki a legjelentősebb lehetséges problémákat a szakértő.
Nebojša Obrknežev szerint „államosításról szó sincs, kizárólag a részvények esetleges eladásáról”. Ellentétben Bulgáriával, ahol térítés és a vagyon tényleges átvétele nélkül vitték véghez az államosítást – példázott olyan országgal a szakember, amelyet szintén érintett az orosz tulajdonjoggal rendelkező vállalatok ellen bevezetett amerikai szankció. Hangsúlyozta, hogy Németország teljesen más helyzetben van, mert az Egyesült Államok adminisztrációja esetükben elhalasztotta az orosz energetikai vállalatok ellen előrelátott szankciók érvényesítését.
A földgáz- és kőolajiparra szakosodott mérnök szerint az Egyesült Államoknak egyetlen kifogása sincs arra, hogy miért ne adhatna ki tanúsítványt a NIS további működésére. „Szerbiában azon értékesítési megoldásokat keresik, amelyek nem veszélyeztetik az ország energiabiztonságát és költségvetését” – erősítette meg a szakértő. Ezzel kapcsolatban azt is alátámasztotta, hogy bár az országnak van alternatívája a gáz- és kőolajellátásra, a logisztika komoly problémát jelent, főként, ha az ország mellőzné a feldolgozást és csak a kőolajszármazékok beszállítására hagyatkozna. „Kontinentális ország Szerbia, amelyben az energiaforrások behozatala és kivitele a geopolitikai körülményektől függ” – mondta.
A szakember kiemelte, a pancsovai finomító technológiailag a régió legkorszerűbb feldolgozója a maga nemében: 2012 óta 900 millió eurót fektettek fejlesztésekbe, így a részvények iránt érdeklődők közül senkinek sem lenne érdekében, hogy bezárja a finomítót. Nebojša Obrknežev szerint a magyarországi MOL-nak sincs olyan technológiája, mint a NIS-nek: ezért szokták azt mondani köznyelven, hogy „ötcsillagos” a pancsovai finomító üzemanyaga – szögezte le a mérnök.
Nyitókép: Dávid Csilla felvétele
