Továbbra sem válaszolt az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Vagyon-ellenőrzési Hivatala (OFAC) a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) további működését biztosító tanúsítvány kiadására vonatkozó kérelemre – közölte tegnap délután Aleksandar Vučić szerb államfő. A Mionicán tett látogatása alkalmával bejelentette: ma délelőttre egy nagy tárgyalást hívtak össze annak érdekében, hogy meghatározzák az állami intézkedéseket az üzemanyag-beszerzéshez kapcsolódó problémák megoldására.
Az amerikai szankciókkal sújtott NIS tegnap még az úgynevezett „meleg cirkulációs” üzemmódban működött: a pancsovai kőolaj-finomító az utolsó pillanatig várta, hogy az amerikai adminisztráció jóváhagyja-e számára a működésének folytatására vonatkozó tanúsítványt. Mint arról már beszámoltunk, egyes nemzetközi sajtóinformációk szerint a szankciókat érvényesítő szerv, az OFAC még hajlott volna a tanúsítvány kiadására, ám ezt az Egyesült Államok Külügyminisztériumának is jóvá kellett volna hagyni. Innen azonban nem érkezett válasz a szerbiai kérelemre.
A NIS november 25-én állt át az említett üzemmódra a nyers kőolaj hiánya miatt. Mint ismeretes, a szankciókat a korábbi amerikai vezetés jelentette be, Donald Trump kabinettje hétszer is elhalasztotta az érvényesítést, majd október 9-én hatályba léptette. A JANAF, vagyis az Adria-kőolajvezetéket üzemeltető vállalat október 15-ig kapott engedélyt arra, hogy folytassa a kőolaj szállítását a NIS-nek.
A jelentések ugyan arról szóltak, hogy a pancsovai finomító jelentős mennyiségű tartalékot halmozott fel, mától nincs nyersanyaga, amivel dolgozhatna.
HOGYAN TOVÁBB?
Keddtől Szerbiának különböző módokon kell feltalálnia magát, mert a kőolaj-finomító leáll a működéssel: az ország ugyanis tiszteletben tartja az amerikai szankciókat – jelentette be vasárnap Aleksandar Vučić államfő. Kiemelte: a polgárok nyugodtak lehetnek, mert „az államnak több megoldása is van a helyzetre, és elegendő pénzzel is rendelkezik”. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem lát logikát abban, ahogyan Amerika viszonyul Szerbiához, főként azok után, amilyen garanciákat biztosított a szerb állam. Elmondta: tájékoztatták az amerikai adminisztrációt arról, hogy megértették: meg kell változtatni a tulajdonjogok megoszlását, és garantálták, hogy erre 50 napon belül sor kerül. Az amerikai adminisztráció ugyanakkor hangsúlyozza: a szankciókat 9 hónappal ezelőtt bejelentették, volt idő a megoldásra. Vučić szerint viszont az amerikaiak nem értik meg, hogy „Szerbia nem többségi tulajdonos a NIS vállalatban, így nem tud az oroszok nevében dönteni a vállalat jövőjéről”. Emlékeztetett arra, hogy jogilag Szerbiának a kisebb arányú részesedés csak elsődleges vásárlási jogot biztosított, de ezt azért utasította vissza, hogy az orosz tulajdonos a saját igényeihez mérten tudja értékesíteni a tulajdonrészét. Ennyi a minimum, amit a hosszú éves kiváló együttműködés után fel kell ajánlani egy olyan kényszerhelyzetben, mint amilyenek a szankciók – szögezte le az államelnök. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy szerinte Donald Trump amerikai elnököt „nem tájékoztatták teljeskörűen a részletekről”. Több magas rangú amerikai politikus azonban megfelelően tájékozott, így „látszólag ez az a politika, amelyet támogatnak”– mondta az államfő. Megismételte, hogy „nem érti az amerikai logikát”, ugyanis Szerbia arra sem kapott magyarázatot, hogy a vámterheket miért emelték a legmagasabb, 35 százalékos értékre az ország esetében. Ezen terhek eltörlésére pedig olyan feltételek teljesítését követelték, amelyek rosszabbak, mint 15 évvel ezelőtt. „Azt kérték, hogy kínaiak, oroszok ne legyenek bizonyos helyeken” – fogalmazott az államfő a vasárnapi sajtótájékoztatóján. Kitért arra is, hogy Szerbiának január 1-jéig érvényes a szerződése az orosz Gazprommal a földgáz leszállítására, és megpróbál még egyszer tárgyalni az oroszokkal az egyezmény meghosszabbításáról. Ha nem sikerül egyeztetni, akkor az országnak ilyen tekintetben más irányba kell fordulnia – mondta Vučić.
Emlékeztetőül: az Aleksandar Vučić – Szerbia nem állhat meg parlamenti csoport a múlt héten törvénymódosítási javaslatot tett, melyben kezdeményezték, hogy az állam a 2026-os költségvetésben tervezze a többlethitel felvételét az ország energiabiztonságának és stabilitásának megőrzése érdekében. Ezt megelőzően Ana Brnabić, a képviselőház elnöke bejelentette: a törvényjavaslat módosítása lehetővé teszi Szerbia számára, hogy tulajdonrészt szerezzen a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban (NIS).
MAGYARORSZÁG LÉPETT
A november 28-ai moszkvai Putyin–Orbán-találkozón felvetődött a kérdés, hogy Magyarország megvásárolhatja azoktól a vállalatoktól az orosz tulajdonjogokat, amelyeket az amerikai adminisztráció szankciókkal sújtott – közölte november elején Alekszandr Novak a találkozó után. A bejelentést a szerb médiában a Szerbiai Rádió és Televízió közölte, az orosz Sputnjik hírügynökségre hivatkozva, amely kiemelte: Novak hangsúlyozta, hogy az egyeztetések a Kremlben zajlottak, és „nem kellene nagy médiafigyelmet szentelni a hírnek”. Egyelőre ugyanis témaként mérlegelte az orosz és a magyar fél a lehetőséget – tette hozzá az orosz alelnök. Ugyanakkor kiemelte: Magyarország az energetika tekintetében hosszú évek óta megbízható partnere Oroszországnak.
Az utóbbi napokban az az Orbán Viktor kormányfő részéről is megerősített hír terjedt el, hogy a részben magyar részvényesek tulajdonában lévő magyarországi multinacionális olajvállalat, a MOL szeretné magát bevásárolni a NIS-be és Lukoil eladásra szánt külföldi tulajdonrészeibe.
Orbán Viktor november elején egyeztetett a Fehér Házban Donald Trump amerikai elnökkel. „Trump elnökkel kezet ráztunk az amerikai olajszankciók alóli időhatár nélküli magyar mentességre: amíg ő az elnök ott, és én a miniszterelnök itt, nem lesz szankció” – írta a tárgyalások után a közösségi oldalán a magyar miniszterelnök. Kiemelte: az év eddigi legfontosabb tárgyalásáról volt szó, ugyanis az orosz energiahordozókra kivetett amerikai szankciók életbe lépése igazi katasztrófát okozhatott volna karácsonyra Magyarországon. Ezt követően a magyar miniszterelnök november 27-én Szabadkán azt mondta, hogy ha a következő napon sikerrel zárulnak Putyinnal a tárgyalások, akkor Magyarország segíteni fog Szerbiának az energiaválság enyhítésében.
Nyitókép: Dávid Csilla felvétele
