Đuro Macut kormányfő tegnap megbeszélést folytatott Dubravka Đedović Handanović energiaügyi miniszterrel az ellátás biztonságáról és azokról az intézkedésekről, amelyeket az állam a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) ellen kivetett szankciók következményeinek enyhítésére hozott. A felek egyetértettek abban, hogy az energiaellátás továbbra is stabil, és továbbra is mindent megtesznek annak érdekében, hogy a polgárok és a gazdaság biztonságban legyen.
Macut kiemelte, válságos időben nagyon fontos, hogy az állami intézmények elmélyítsék együttműködésüket, és időben reagáljanak a történésekre.
Dubravka Đedović Handanović elmondta, hogy az állam dolgozik 38 ezer tonna benzin és 66 ezer tonna dízel, valamint 86 ezer nyersolaj beszerzésén az állami tartalékok feltöltésére. Mindezt annak érdekében teszi, hogy növelje az ellátás biztonságát. Jelentette a kormányfőnek, hogy naponta követi az orosz partnerekkel folytatott megbeszéléseket, és fontos, hogy minél előbb megteremtődjenek a feltételek a NIS és a pancsovai olajfinomító működésének meghosszabításához. Ezt azonban az amerikai adminisztrációnak is jóvá kell hagynia. A minisztérium figyelemmel kíséri a fejleményeket és naponta tájékoztatja a kormányt és a nyilvánosságot.
Marko Đurić külügyminiszter is tegnap azt jelentette ki, hogy a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy biztosítsa az energetikai stabilitást, és a törvényekkel, valamint Szerbia érdekeivel összhangban megoldja a NIS ügyét. Szerbia energetikai ellátásának diverzifikációját támogatják az európai országok.
– A következő napokban mindennap összeülünk, hogy megoldást találjunk a helyzetre. A világon egyetlen ország sem engedné meg, hogy veszélybe kerüljön az energiaellátása, így Szerbia sem. Örülünk annak, hogy Szerbia az energetikai ellátás forrásainak bővítése terén számíthat európai partneire. Szerbia már a NIS-szankciók előtt is nagy hangsúlyt fektetett a diverzifikációra. Az aktuális geopolitikai helyzet azt kívánja, hogy még nagyobb mértékben bővítsük az ellátási forrásokat, s erről már tárgyaltunk az európai partnereinkkel. Számunkra nagyon fontos, hogy Európából és Brüsszelből támogatják az energetikai ellátás diverzifikációját – fejtette ki Đurić.
A Szerbiai Kőolajipari Vállalat sorsa továbbra is bizonytalan. Az Egyesült Államok kérése, hogy erre február 13-ig Oroszország szabaduljon meg részesedésétől.
Szerbia abban reménykedik, hogy az orosz fél beleegyezik abba, hogy eladja a NIS-ben lévő részesedését az államnak vagy egy magánbefektetőnek, így az egyetlen finomító november 21-e után is működhet. Amennyiben az oroszok úgy döntenek, hogy eladják a szerb olajtársaság többségi tulajdonrészét, a potenciális vevőknek komoly összegeket kell kifizetniük.
Az orosz fél azonban egyelőre nem erősítette meg, hogy eladná-e a részesedését. Ha ez mégis megtörténik, a lehetséges vevők között lehet a magyarországi MOL vagy más külföldi cégek. Ha viszont az oroszok nem adják el a részesedésüket, Szerbia nagy bajba kerülhet, üzemanyaghiány keletkezhet. Annyi bizonyos, hogy Szerbia nem államosítja a NIS-t.
Bojan Stanić, a Szerbiai Gazdasági Kamara szakembere a Biznis.rs hírportának elmondta, hogy négy lehetőség kínálkozik a NIS ügyének rendezésére.
– Az első egy harmadik félnek a belépése vevőként, a második, ha Szerbia megvásárolná az orosz részvényeket, a harmadik a NIS működésének leállítása, ami katasztrofális következményekkel járna, valamint az államosítás, ami rendkívül rossz jelzést küldene a külföldi befektetőknek, és súlyosan károsítaná Szerbia kapcsolatait Oroszországgal. Kérdés, hogy az Egyesült Államok elégedett lesz-e az ázsiai vagy európai vásárlókkal, figyelembe véve a Lukoillal kapcsolatos tapasztalatokat. Nem tudjuk, hogy az amerikaiaknak megfelelne-e például, ha a magyarországi MOL vásárolná meg a NIS-t, de elképzelhető, hogy ez a megoldás is elfogadható lenne, tekintettel Washington és Budapest jó kapcsolatára. Amennyiben egy harmadik fél nem felel meg az amerikaiaknak, vagy ha nem lenne hajlandó belépni az üzletbe, akár politikai nyomás, akár a következményektől való félelem miatt, Szerbia megpróbálhatja megvásárolni az orosz részesedést. Véleménye szerint ez lenne a legjobb, ugyanakkor a legdrágább forgatókönyv – fogalmazott Stanić.
A szakértő szerint az államosítás drasztikusan rontaná Szerbia és Oroszország politikai kapcsolatait, és a gázellátást is veszélybe sodorná. Ebben az esetben felmerülne Szerbia renoméjának kérdése is. Ez rossz jelzés lenne a befektetők számára, különösen a kínaiaknak, akik öt vagy tíz év múlva akár hasonló helyzetbe kerülhetnének.
Az üzemanyagkészletek kapcsán Stanić elmondta, hogy Szerbia jelenleg elegendő tartalékkal rendelkezik, és lehetősége van arra is, hogy a nemzetközi piacon vásároljon kőolajszármazékokat. A hazai piac ellátása nem kerülne veszélybe, csupán az ár kérdéses.
Nyitókép: Dávid Csilla felvétele
