Az őszi vetés még nem fejeződött be Szerbiában: a búza, az árpa, a repce és más őszi vetésű terményekből csupán feleannyi került a földbe, mint szokott erre az időre – tudósított a helyzetről a Beta hírügynökség. Ugyanitt kiemelik, hogy a gazdák az esőt várták a talaj-előkészítéssel. A csapadék mégsem érkezett a területeinkre, miközben a termelők lassan kifutnak az optimális vetésidőből – állítják a szakemberek.
Az extrém szárazság miatt csak azok tudták megművelni a talajt, akik erre alkalmas, erős gépezettel rendelkeznek – magyarázta Goran Filipović kiszácsi termelő. Elmondta, hogy a nyári aszály után csupán 20 liter csapadék esett négyzetméterenként, a hagyományos szántáshoz viszont legkevesebb 50 liter esőnek kell esnie. Az őszi kultúráknak legkésőbb október végéig földbe kell kerülniük – erősítette meg a termelő. Hozzátette, hogy az újratermelési alapanyag és a műtrágya ára nem emelkedett olyan kifejezetten az idén, mint amilyen drasztikus drágulásokat tapasztaltak a korábbi évben. De így is magas az áruk, a nagyobb gond pedig az, hogy a gazdák teljesen felélték a csekély tartalékaikat is a sorozatos aszályos években, amelyekben jelentősen megcsappant a hozam.
„A kukoricát tönkretette a szárazság, a szójatermést is megtizedelte, cukorrépát pedig mintha nem is ültettem volna 10 hektáron” – sorolta a gazda azokat a növényeket, amelyeknél nemcsak, hogy jövedelmet nem tudott megvalósítani, de pénzügyileg negatívan zárta az idei évet. „Húsz év gazdálkodás után jövedelmet a csak napraforgóból remélhetek” – tette hozzá Filipović.
Hangsúlyozta, hogy a gazdák az idén annak ellenére is meg akarták növelni a búzával bevetett területek nagyságát, hogy a termény felvásárlási ára alacsony volt. Hisz még ez is jövedelmezőbb, mint amit a tavaszi gabonáktól remélni lehet az elmúlt időben, amelyeket teljes mértékben tönkretesz a szárazság – mondta a termelő. Az említett területnöveléssel kapcsolatban is kifejezte aggodalmát: szerinte jövőre emiatt új problémákkal kell szembenézni. A piacon a megnövekedett kínálat rendszerint az adott termény árcsökkenéséhez vezet, így félő, hogy a búza felvásárlási ára a termelési költségeket sem fedezi majd. A termelő szerint ebben felelősséget vállalhatna a mezőgazdasági minisztérium is azzal, hogy új piaci lehetőségeket teremt a szerbiai termelőknek.
Azt, hogy a gazdák valóban több búzát terveznek vetni, Jovica Jakšić homokbálványosi gazda is megerősítette. A kiszácsi sorstársához hasonlóan úgy véli, hogy még mindig jobb alacsony áron eladni a viszonylag stabil hozamú búzát, mint kiszáradni látni a drágább kukoricát. Hihetetlen, de az idén jelentősen jobb áron van a kukorica, mint a búza – mutatott rá a dél-bánáti gazda. Kifejtette, hogy a megtermelt búza ára 21 dinár körül mozgott, a vetőmag egy kilogrammja pedig 50–80 dinárba kerül. A termelő szerint jelenleg a gazdák egyetlen esélye az, ha az olajfeldolgozók reális árat fizetnek a napraforgóért. Megtehetik, hisz az étolaj ára 50 százalékkal emelkedett – állította a homokbálványosi termelő. Kiemelte, hogy az eddigiekben forgalmi adó nélkül kilogrammjáért 55-56 dináros előleget fizettek a termelőknek az olajfeldolgozók, ám a végleges felvásárlási árról még folynak az egyeztetések.
Míg Vajdaságban továbbra is kivárnak a gazdák, és csupán a tervezett területek 50 százalékát vetették be, addig a Stig síkságon gazdálkodók a területeik 70 százalékán befejezték a munkát. Itt termel Nedeljko Savić, a szerbiai mezőgazdászok egyik képviselője is, aki megerősítette, hogy a termelők itt is hasonlóan gondolkoznak, és az aszály miatt megnövelték a búzával bevetett területek nagyságát. „A klímaváltozás térdre kényszerítette a mezőgazdaságot, a bizonytalan tervezés tovább gyöngíti az amúgy is rossz eredményeket: a mezőgazdasági minisztérium minden évben változtatja a támogatási rendszert, így máról holnapra dolgozik mindenki” – fejtette ki álláspontját Savić. Hozzátette, hogy „az euró árfolyamát is mesterségesen tartják szinten: ilyen feltételek által nem fejlődhet a mezőgazdaság Szerbiában”.
Nyitókép: Beta
