– Nehéz időszak vár ránk, nagy akadályokkal kell megküzdenünk, de annyit már most megígérhetek Szerbia lakosainak, hogy nem lesz hiány sem üzemanyagból, sem kőolajszármazékokból az országban, és energiaválságtól sem kell tartani – mondta Aleksandar Vučić szerb államfő tegnap. A közösségi oldalán közzétett videóbejegyzésben kiemelte: az állam mindent megtesz annak érdekében, hogy a legjobb stratégiai és taktikai érdekeket érvényesítse Szerbia számára.
Az államfő a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) ellen érvényesített amerikai szankciók következményeinek kezeléséről tárgyalt Alekszandr Gyukovval, a NIS többségi tulajdonjogát élvező Gazprom Neft igazgatótanácsának elnökével, valamint Pavel Sorokin orosz energiaügyi miniszterhelyettessel. A tárgyalások konstruktívan és nyíltan zajlottak – szögezte le a szerb államelnök.
Mint ismeretes, az ország bruttó hazai termékének két százalékát biztosító finomító év végéig tudja folytatni a munkát a felhalmozott tartalékaiból, ezt követően az október 8-ától érvényesített amerikai szankciók miatt sor kerülhet arra, hogy leáll a termeléssel. Minden remény abban van, hogy Szerbia eddigi pozitív hozzáállását méltányolja az orosz tárgyalófél, és hajlik a közös megoldásra – nyilatkozták az államvezetők a tegnapi tárgyalás előtt.
A találkozóra készülve a szerb államfő kijelentette, hogy először meghallgatja az orosz képviselők és a Gazprom Neft vezetőségének javaslatait, és ezekkel összhangban reagál. Vučić elsősorban arra volt kíváncsi, hogy mi az oroszok terve abban az esetben, ha az ukrán háború – amely miatt a szankciók érvényesítésére sor került – nem fejeződik be hamarosan.
Beta
Hozzátette, két vagy három hónapot kitarthat Szerbia, még ha fel is vállalja a hatalmas veszteséget, amelyet ez alatt az idő alatt okoznak a szankciók, de félő, hogy ha ebben az időszakban esetlegesen sor is kerül a béke megkötésére az oroszok és az ukránok között, akkor sem számíthatunk a szankciók gyors feloldására – mondta a szerb államfő. Majd hangsúlyozta: „Európa a háború pszichózisában szenved: nem tehetünk úgy, mintha ez nem a mi gondunk lenne, mert a világ részei vagyunk mi is”. Megerősítette korábbi állításait, melyek szerint nem ismétlődik meg a délszláv háborúk „tartályos időszaka”, az állam stabil ellátást biztosít, ám ennek az árát megfizetjük. A szükségleteket csak egyharmad arányban tudják a NIS tartalékaiból biztosítani, a többit állami árutartalékokból és a kereskedők forrásaiból fedezik. „Most azt a pénzt költjük, amelyből a polgároknak egy-két százalékkal megnövelhettük volna a jövedelmét” – mondta az államfő.
A szerb államelnök és az orosz fél találkozójának jelentőségét Ana Brnabić, a köztársasági képviselőház elnöke is megerősítette. Sajtónyilatkozatában kiemelte, hogy a szerb állam több javaslatot készített, amelyekkel Vučić a tárgyalásra érkezett. Ezek mind olyan javaslatok, amelyek tiszteletben tartják az orosz partnereket, ugyanakkor Szerbia nemzeti érdekeit, gazdaságát és a lakosok jólétét helyezik előtérbe – mondta Brnabić a találkozót megelőzően. Hangsúlyozta, hogy szerinte nincs olyan ország a földkerekségen, amely elvszerűbben állt volna hozzá a problémához, mint ahogyan azt Szerbia kezelte. „A legtöbb állam azonnal magánosította volna a szankciókkal fenyegetett vállalatot: a nacionalizációra viszont azért nem került sor, mert Szerbia akkor is tartja magát a 2008-ban megkötött szerződéshez, ha a jelenlegi államvezetés szerint az azokban foglalt feltételek koránt sem kedvezőek” – utalt arra a képviselőház elnöke, hogy a Gazprommal még a korábbi államvezetés kötött egyezményt. „Egy ország komoly hozzáállását az erősíti meg, ha tiszteletben tartja a korábbi vezetések döntéseit és tetteit” – indokolta állítását.
Az államosítást, ha csak lehet, kerülni kell Ljubomir Đurić, a Nemzetpolitikai Központ képviselője szerint is. A szakember a szerb–orosz találkozót megelőzően nyilatkozott a sajtónak a tárgyalás jelentőségéről. Kiemelte, a jelenlegi helyzetben nincs sok választási lehetőség, a szankciók miatt két végkifejlete lehet a helyzetnek: az oroszok eladják a saját tulajdonrészüket, vagy Szerbia államosítja a NIS-t. Kérdés, hogy mi felel meg az orosz félnek, és ez összhangban van-e Szerbia érdekeivel is, illetve lehet-e olyan megoldást találni, amely az oroszoknak és az amerikaiaknak is éppúgy megfelel, mint Szerbiának, és a szankciók által meghatározott feltételeknek is eleget tesz. Bonyolítja a helyzetet, hogy hiába jelentette ki Oroszország, hogy meghosszabbítja a földgáz leszállítására vonatkozó szerződést Szerbiával, ha Bulgária bejelentette, hogy 2026 elejétől az uniós elvárásoknak megfelelően csökkenti az orosz gáz tranzitját és behozatalát – mutatott rá a másik energiaforráshoz kapcsolódó problémára a szakember. Hozzátette: ez az Európai Unió politikája, és erről is szó kell hogy essen a szerb–orosz tárgyalásokon. A kérdésre, hogy milyen megoldásokkal rukkolhat elő Szerbia az orosz fél előtt, Đurić azt válaszolta, hogy a leglogikusabb az lenne, ha az oroszok eladnák a tulajdonjogaikat. A NIS nem akkora tét számukra, Nyugat-Európában már sokkal nagyobb üzletekből is kivonultak – véli a szakértő, aki szerint ezt a döntést ellensúlyozni lehet azzal, ha Szerbia más befektetési lehetőségeket kínál Oroszországnak.
Mint ismeretes, a szankciókat a korábbi amerikai vezetés vezette be a NIS ellen az orosz többségi tulajdon miatt, Donald Trump kabinetje hétszer elhalasztotta az érvényesítésüket, október 8-ától azonban nem tett eleget a NIS halasztásra vonatkozó kérelmének. Eközben szeptemberben a Gazprom kivonult a tulajdonosi struktúrából, és részvényeit eladta a leányvállalatának, a Gazprom Neftnek. Így jelenleg ennek a vállalatnak van a legnagyobb, 44,85 százalékos részesedése a vállalatból. Ezt a szerb állam követi 29,87 százalékkal, a harmadik legjelentősebb részesedő pedig a Gazprom legújabb leányvállalata, a szentpétervári Intelligence, amely a tulajdonjogok 11,3 százalékát birtokolja.
Nyitókép: A pancsovai kőolaj-finomító az év végéig tudja folytatni a munkát a felhalmozott tartalékokból (Fotó: Beta)
