Megdicsérte mindkét oldal az EU–amerikai kereskedelmi keretmegállapodást, amelyet július végén fogadtak el. Brüsszel kényszeredetten bólogatott, Washington örömmel fogadta az egyezséget, hiszen sokkal több haszna származik belőle, mint az EU-nak.
Az uniós termékek zömére vonatkozó új amerikai importvámok miatt Brüsszel az uniós kereskedelempolitika átalakítására készül. Nem titkoltan azért, hogy kibővítse kapcsolatait más régiókkal, kontinensekkel. Elsősorban azért, hogy minél kevesebbet kelljen bajlódni az amerikai kormányzat, s főként Donald Trump elnök szeszélyeivel, rendszerbomlasztó (vám)intézkedéseivel, amelyek sok ágazatot kedvezőtlenül érintenek az EU-ban.
Az új kereskedelmi stratégia részeként Brüsszel igyekszik a csendes-óceáni térség felé nyitni. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke már jelezte: célja a szoros együttműködés kialakítása az EU és az Átfogó és Progresszív Megállapodás a Csendes-óceáni Partnerségért (CPTPP) országai között. A 2018 óta működő csoporthoz tartozik Ausztrália, Brunei, Chile, az Egyesült Királyság, Japán, Kanada, Malajzia, Mexikó, Peru, Szingapúr, Új-Zéland és Vietnám. Ha az EU is belépne a CPTPP-be, a csoport a globális gazdaság GDP-jének majdnem egyharmadát fedné le.
Új-Zéland, Kanada és az EU több (korábbi) vezetője azt javasolja, hogy Brüsszel és a CPTPP kössön olyan megállapodást, amellyel kötelezik magukat egymás piacainak nyitva tartására. Az Egyesült Királyság, amely 2023-ban csatlakozott CPTPP-hez, s a közelmúltbeli amerikai vámszigorítások hatására szintén igyekszik átalakítani a kereskedelmi stratégiáját, támogatja az EU és a csendes-óceáni szövetség közeledését.
Ám a cél jelenleg nem az, hogy az EU sietve csatlakozzon a 12 országhoz. Sokkal inkább az, hogy hidakat építsen feléjük, és fokozza az együttműködést velük.
Az utóbbitól két fontos cél megvalósítását reméli: a szabadkereskedelem védelmét és annak átformálását a jelenlegi, s jövőbeli kihívások figyelembevételével.
Az EB arra törekszik, hogy az EU olyan partnerekkel erősítse a kapcsolatokat, amelyek elkötelezettek a szabályokon alapuló kereskedelem iránt. Szemben az Egyesült Államokkal, amely a vámokkal és egyéb intézkedéseivel kilépett a rendszerből, nagy bizonytalanságot keltve világszerte.
Az EB-elnök úgy látja, hogy az EU és a CPTPP közösen komoly reformokra serkenthetné a Világkereskedelmi Szervezetet (WTO), és rávehetné arra, hogy a szabályrendszerét tegye rugalmasabbá, igazítsa a XXI. század realitásához. Brüsszel és több, nem EU-tagország ugyanis egyre nyíltabban bírálja a liberalizált és a nemzetközi kereskedelmet szabályozó legfontosabb intézménynek számító WTO-t.
Mások már szinte semmibe veszik, vitarendezési szerepét megkérdőjelezik, hatástalannak tartják. Az Egyesült Államok legszívesebben faképnél hagyná az 1995-ben alapított, s jelenleg 166 országot magába foglaló szervezetet. A Trump-kormányzat ellenséges a WTO-val szemben. Az USA mellett Kína, India, Brazília, Indonézia és a Dél-afrikai Köztársaság is akadályozza, olykor blokkolja a működését.
Ilyen körülmények között minimális az esély a már-már megbénult WTO reformjára. Sok európai vezető úgy véli, évekbe telik, mire a szervezet átalakítására és az új globális kereskedelmi szabályok kialakítására irányuló komoly tárgyalások elindulhatnak. Ám addig aligha, amíg Trump az amerikai elnök.
Márpedig erősödnek a hangok, amelyek a globális kereskedelmi szabályok újraírását sürgetik. Az EU-ban is sokan osztják a véleményt, hogy a WTO nem működik. De abban is egyetértenek, hogy egyelőre nem lehet új szabályokat kidolgozni, sőt a jelenleg érvényesek betartatása is lehetetlenné vált.
Bár még nem készül egy EU–CPTPP megállapodás keretrendszere, a közeledés, illetve a kereskedelmi kapcsolatok kibővítése a két nagy tömb között nagyon is valószínű. És az is lehetséges, az EU és a CPTPP közötti partnerség megerősítése motorként szolgál majd a WTO megreformálásához.
Ha azonban a reform nem valósítható meg, elképzelhető, hogy a jövőben új, esetleg alternatív WTO alakul (az EU és a CPTPP vezényletével), illetve alternatív globális kereskedelmi rendszer, saját vitarendezési és szabályozási mechanizmussal. Erről már júniusban beszélt az EB-elnök és az EU vezető hatalmának számító Németország kancellárja. Friedrich Merz elmondta: „Ha a WTO olyan működésképtelen, amilyen évek óta, és úgy tűnik, hogy továbbra is az marad, akkor valami mással kell előállnunk”. Akár egy új intézménnyel.
Merz akkor úgy fogalmazott, hogy a WTO halott, ezért valamit ki kell találni helyette. Von der Leyen pedig azt üzente: ebben a valamiben, vagyis az EU-felügyelte WTO-klónban „az USA nem lenne automatikus tag”.
Az EB tavaly decemberben már hozzálátott a terv előkészítéséhez, és azóta konkrét lépéseket is tett. Több mint húsz kereskedelmi megállapodást kötött olyan nagy gazdaságokat működtető országokkal, mint India, vagy az Argentínát, Brazíliát, Paraguay-t, Uruguay-t és Venezuelát tömörítő Mercosur-csoporttal, de aláírás került egy-egy egyezményre Dél-Koreával, Kanadával és Szingapúrral is.
Nyitókép: Pixabay
